A most szombaton, 91 éves korában elhunyt Ingvar Kampradról ahhoz képest nem tudtunk sokat, hogy Európa második leggazdagabb embere volt, és üzleteit százmilliók rendszeresen látogatják. Az IKEA alapítója kívülről nézve fura szerzet volt, legalábbis a róla fennmaradt számos történetből erre lehet következtetni.
Kamprad nagyon magának való ember volt, mindig csak a saját feje után ment, nem adott szinte senkinek a véleményére, de üzleti sikereit részben ennek köszönhette. Már 5-6 évesen is mindenfélével kereskedett a faluban, ahol lakott, nagy tételben vett különböző apróságokat, például ceruzát és karácsonyfadíszt, majd biciklivel hordta ki a vevőknek. Már 17 évesen megalapította az IKEA-t, a márkanevet a nevéből és lakcíméből rakta össze: Ingvar Kamprad, Elmtaryd, Agunnaryd.
Csak 1947-től bővítette bútorokkal a választékát, 1951-től pedig katalógust nyomtatott (ennek mai példányszáma 250 millió, és 30 nyelven terjesztik világszerte).
“Az emberek fukarnak tartanak, és ezt nem bánom” – mondta egyszer, és valóban úgy tűnik, hogy életét meghatározta a spórolás, még akkor is, amikor már olyan gazdag volt, hogy szinte mindent megengedhetett magának. Akár svéd humor is lehetett volna, de nem volt az, hogy 20 évig hajtotta a Volvóját, nem repült business osztályon, és bolhapiacon vásárolta ruhatárának sok darabját.
“Miért kellene első osztályon utaznom, csak azért, hogy a légiutas-kísérő hozzon egy pohár pezsgőt? Ha hamarabb érném el vele az úti célt, akkor meggondolnám, hogy fizetek érte” – mondta egyszer. Amikor pedig utazott, és egy olcsóbb országban járt, még arra is gondolt, hogy ott menjen fodrászhoz. “Általában megpróbálok akkor hajat vágatni, amikor egy fejlődő országban járok, mert ott olcsóbb, legutóbb Vietnamban voltam fodrásznál” – mesélte.
Fukarságára egyébként azért is lehetett büszke, mert az IKEA bizniszének jó része is erre a filozófiára épült, és részben ettől lett sikeres. Egyszer éppen azt nézte, amint az egyik alkalmazottja megpróbál betuszakolni egy asztalt az egyik vevő autójába, de az sehogy sem fér be. Ekkor jutott eszébe, hogy a lábakat le kellene vágni, és otthon összeszerelhető módon árulni. Innen már csak egy lépés volt megterveztetni az otthon saját kezűleg összeszerelhető, laposra csomagolt bútorokat, ami az IKEA világverő újítása lett. Ettől kezdve már nem Kampradnak kellett házhoz szállítani a termékeket, és ezzel csökkentette a költségeit. Azonnal megterveztette a Billy könyvespolcot, amelyet 1956 óta a mai napig árulnak, és átlagosan 5-10 másodpercenként ma is eladnak belőle egy-egy elemet.
Az ötlet és az IKEA hirtelen annyira sikeres lett, hogy a hagyományos modellben dolgozó svéd bútorgyártókat elég nagy bajba hozta, ezért megpróbálták ellehetetleníteni: a beszállítókat meggyőzték, hogy ne álljanak vele szóba. Kamprad ekkor, 1961-ben átköltöztette a gyártást a vasfüggönyön túlra, Lengyelországba, ami a hidegháború korszakban elég kalandos vállalás volt (üzlet azonban csak 30 évvel később nyílhatott Varsóban).
Ugyancsak nem volt szívbajos Kamprad 1973-ban, amikor a kedvezőbb adózás miatt Koppenhágába költöztette az IKEA központját. 1960-ban vált el az első feleségétől, akivel egy örökbefogadott gyermeket neveltek, 1963-tól pedig második házasságában élt, amelyből három fia született. A család majdnem 40 évig élt Svájcban, mert Kamprad a Dániába költözés után nem sokkal oda helyezte át az IKEA-t, ismét csak az alacsonyabb adók érdekében. Kamprad csak 2014-ben költözött vissza Svédországba, vidéki háza ugyan nem egy kis kunyhó volt, de nem lógott ki nagyon a svéd átlagból.
1994-ben derült ki, hogy Kamprad 16 évesen, 1942-ben csatlakozott a svéd fasiszta párthoz, és 1945 szeptemberéig aktívan dolgozott is a csoportnak. Nem tudni, hogy mikor szakított a párttal, de valószínűleg szimpatizáns maradt egészen az ötvenes évek végéig. Ezt később élete legnagyobb hibájának nevezte, és csak azzal tudta némileg magyarázni, hogy német származású apja és nagyanyja befolyásolta.
Kamprad vagyonát a svájci Bilan gazdasági magazin 2017-ben 37,3 milliárd euróra becsülte. Az IKEA-t az első hírek szerint Kamprad fiai öröklik, az Ikano Group nevű társaságon keresztül, amelynek kisebbségi, de meghatározó része van a csoportban. A milliárdos első házasságából származó lánya 300 ezer dollárt kap.
Élet
Fontos