Az egy évvel korábbinál majdnem százmilliárd forinttal költöttünk többet élelmiszerre és alkoholra kiskereskedelmi egységekben a kijárási korlátozással terhelt idei második negyedévben. Üzemanyagra viszont 164, ruhára pedig 50 milliárddal kevesebb ment el ugyanilyen összehasonlításban. Bár a statisztikai hivatal az árak hatását nem veszi figyelembe az eladási forgalom alakulását mutató adatsorában, a kedden közzétett számok így is sokat elárulnak arról, hogyan alakította át a covid-karantén a lakosság vásárlási, fogyasztási szokásait.

Több kaja, alkohol és cigi

Már önmagában az is fontos változás, hogy az egyébként megugró infláció ellenére is csökkent az összesített kiskereskedelmi forgalom, hiszen – ahogy ezt a kormányzat hónapról-hónapra hangsúlyozta – korábban hosszú évekig folyamatos növekedést mutattak az adatok. Ez a fordulat azonban egyáltalán nem okozott meglepetést, hiszen a korábbi adatokból is lehetett már tudni.

Épp ezért sokkal érdekesebb, hogy az egyes árucsoportok forgalmában milyen változások történtek, illetve ezek hogyan viszonyulnak a korábbi trendekhez. Ha a tavalyi második negyedévet hasonlítjuk össze a 2018-assal, akkor az látszik, hogy többnyire egyenletesen változott a forgalom, szinte minden termék iránt egységesen nőtt a kereslet. Persze néhány kivétel van, de ezek jellemzően olyan kisebb forgalmú árucsoportok, mint a tüzelőanyag, a használtcikk vagy éppen a kép- és hanghordozó eszközök, amelyek gyengébben teljesítettek az átlagnál, vagy a szaniteráru, amely erősebben. A nagyobb forgalmú termékek közül egy éve csak a 2018-ban elég erős évet záró híradástechnikai eszközöknél és az időjárástól is jelentősen függő cipőknél volt csökkenés, felfelé pedig kizárólag az autóeladások lógtak ki a sorból.

Ezzel szemben az idén annyira összevissza változott a forgalom, hogy egyszerűbb lenne felsorolni azokat a termékcsoportokat, amelyek nagyjából az átlagos szintet hozták, mint azokat, amelyek piacán valami egészen extrém dolog történt.

Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom kismértékben csökkent, hét olyan termékkategória volt, amelynél 10 százalékot is meghaladó mértékű növekedést mértek. A legnagyobb ugrás a telefonoknál volt, erre 30 százalékkal ment el több, mint egy évvel korábban, de ötödével emelkedett az információfeldolgozó berendezések és a padlóburkolók forgalma is. Előbbi két termékkörnél a növekedésben minden bizonnyal szerepet játszott az otthoni munkavégzés és a távoktatás, hiszen már tavasszal látni lehetett, hogy ezek eszközigénye bizonyos termékek iránt megdobta a keresletet. A padlóburkolóknál, festékeknél, építő- és barkácsanyagoknál pedig valószínűleg a szokottnál intenzívebb lakásfelújítás és ház körüli munkavégzés hajtotta fel a forgalmat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRoham indult a laptopokért a távoktatás miatt MagyarországonA megszokott mennyiség duplája fogy különböző számítógépekből a nagy webshopokban. Eleinte a cégek vásároltak, majd a távoktatás miatt a családok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta nem kell bejárni dolgozni, nagyon rámentek az emberek az otthoni barkácsolásraAz otthoni munkavégzés terjedése és a járvány miatti utazási nehézségek következtében többet hajlandóak és többet is tudnak költeni az emberek barkácsolásra.

Bár a fentiek egy része összegszerűen is jelentős növekedést takart – telefonra és építőanyagra például 10-10 milliárddal ment el több, mint 2019 második negyedévében -, a többletforgalom nagy része azonban nem ezekhez a termékekhez, hanem a napi fogyasztási cikkekhez kötődött.

Az élelmiszerek forgalma több mint 92 milliárd forinttal ugrott meg, alkoholos italokra pedig közel nyolc, míg dohányárura bő 15 milliárddal költöttünk többet kiskereskedelmi üzletekben.

Ebből könnyű lenne levonni azt a következtetést, hogy a bezártság megdobta a cigi- és piafogyasztást, ami valószínűleg nem is teljesen alaptalan, a helyzet azonban ennél kicsit azért összetettebb. Különösen az alkoholos italok és a kávé fogyasztásánál, ahol a vendéglátóhelyek kiesése az ottani keresletet is a kiskereskedelmi üzletekbe terelte át. Ugyanez valószínűleg általában az élelmiszerekre is igaz: mivel sokan a munkahelyük helyett otthon étkeztek, ráadásul az éttermek is zárva voltak, az egyébként vendéglátóhelyeken elköltött pénz egy jelentős része most a kiskereskedelemben landolt.

Kevesebb ruha és benzin

Az, hogy az átlagos csökkenés mellett voltak nagymértékben növekvő területek, egyben azt is jelenti, hogy bizonyos árucsoportoknál ezzel ellentétes folyamatok zajlottak le, és hatalmas visszaesést hozott a covid-karantén. A ruhakereskedelem összeomlásáról már korábban is írtunk, és ebben a mostani adatok sem mutatnak mást. Cipőre és ruhára összesen 75 milliárddal költöttünk el kevesebbet a kiskereskedelmi egységekben, mint 2019 hasonló időszakában, ami 30 százalékot is meghaladó visszaesés. Szintén milliárdok tűntek el a könyv- illetve a fotópiacról, és nem fogytak a használt cikkek sem.

A legdurvább visszaesés azonban egyértelműen a közlekedéshez, illetve annak hiányához köthető. A kiskereskedelmi üzemanyagforgalom ugyanis 164 milliárd forinttal volt kevesebb az idei második negyedévben, mint egy esztendővel korábban. Nyilván elsősorban azért, mert április-májusban rengetegen otthonról dolgoztak és tanultak, így autóba sem kellett ülniük, hogy eljussanak a munkahelyükre vagy az iskolába.

Szintén nagyot zuhant a tavaly még felülteljesítő autópiac, bár itt nem elsősorban a home office okozta a visszaesést, hanem ugyanaz, ami a ruhák és cipők esetében. Ahogy bevásárlóközpontokba, úgy autószalonba sem igen jártak a karanténidőszakban az emberek, így nem is nagyon lehetett vásárolni.

A harmadik negyedévben biztosan lesz (illetve van) visszarendeződés, sőt bizonyos esetekben az előrehozott vásárlások visszavethetik, az elhalasztottak pedig megdobhatják egyes termékcsoportok iránt a keresletet. Az is egyértelműnek tűnik ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapok eseményeinek a gazdaság várható visszaesése miatt középtávon – egyes fogyasztási szokások tartós átalakulása miatt pedig hosszútávon is – lesz hatása a kiskereskedelmi forgalomra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeomlott a ruhakereskedelem, százával rúgták ki az embereket a boltokA kiskereskedelem egy részében tömegével küldték el március-áprilisban az alkalmazottakat, de a szektor más cégeinél ennél is több embert vettek fel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat alkohol élelmiszer kávé kiskereskedelmi forgalom ruha Olvasson tovább a kategóriában