Úgy tűnik, hogy a Pest megyeiek maguk oldották fel május elején a kormány által akkor még érvényben tartott kijárási korlátozást. Legalábbis erre lehet következtetni a hétfőn közzétett kiskereskedelmi forgalom alakulását bemutató adatokból.

A fővárosban és Pest megyében két héttel később oldotta fel a kijárási korlátozást a kormányzat, mint az ország többi részében. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi forgalom szempontjából ketté is szakadt az ország májusban: miközben a megyék többségében éves összevetésben már növekedést, vagy rosszabb esetben is csak enyhe csökkenést mutatnak a statisztikai hivatal (KSH) adatai, a fővárosban továbbra is rendkívül gyenge volt a kereslet. Így összességében egyébként országos szinten is csökkent a forgalom, 81 növekedést hozó hónap után zsinórban másodszor.

A statisztika legérdekesebb eleme talán az, hogy miközben Budapesten még májusban is közel negyedével maradt el a kereskedelmi volumen az egy évvel korábbitól, addig a – nehezen érthető okokból, de szintén – szigorúbban fogott Pest megyében az országos átlagnál is kedvezőbben alakultak a számok. Itt ugyanis májusban már kissé nőtt is a forgalom, ami mindössze a megyék harmadában fordult elő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan megyékben is lazítják a korlátozásokat, ahol gyorsan nő a fertőzések számaElég nehezen érthető a korlátozások Pest megyei fenntartása, mivel népességarányosan több megyében is jóval magasabb a fertőzöttek száma.

Persze a közép-magyarországi régió fővároson kívüli részében korábban is kisebb volt a visszaesés mértéke az országos átlagnál, aminek az ingázástól kezdve a Budapest környéki nagyobb üzletekig számos magyarázata lehet, a két héttel hosszabb korlátozás fényében így is érdekes a kifejezetten kedvező adat. A dolognak két magyarázata lehet:

1. a Pest megyeiek vagy május második felében költöttek rengeteget, ami nagyon felhúzta az átlagot, vagy és ez tűnik valószínűbbnek
2. a megyében élők május elejét követően kissé már kevésbé vették szigorúan a kijárási korlátozást, és többet jártak vásárolni is.

Ha így volt, annak a kereskedők örülhettek a legjobban, hiszen ez milliárdokkal nagyobb forgalmat hozhatott nekik. A fővárosiak például egészen biztosan tízmilliárdokkal kevesebbet hagytak a boltokban a két héttel hosszabb korlátozás miatt. A mostani 173 milliárd forintos költés tavaly májusinál 38 milliárddal kevesebb. Ha pedig nem negyedével, csak az országos átlagnak megfelelő 3 százalékkal esett volna a forgalom Budapesten, akkor is jó 30 milliárddal költöttek volna többet az üzletekben, mint így.

A legtöbb szegmensben egyébként látványosan elkezdett helyreállni forgalom, néhány terület azonban még mindig eléggé szenved. A ruha, a cipő, a könyv és a használtáru iránti kereslet például májusban is csak az egy évvel korábbi 50-60 százaléka volt, igaz áprilishoz képest ez is elég komoly előrelépés.

Miközben sok termék iránt épp most kezdett el újra emelkedni a kereslet, néhány területen ellentétes trend látható. Ezek jellemzően azok az áruk, amelyekből a koronavírus-járvány miatti pánik során a magyar háztartások is nagyobb készleteket halmoztak fel. A gyógyszerek forgalma például márciusban a megszokott másfélszerese volt, de úgy tűnik sokaknál még kitart az akkor vett C-vitamin, most ugyanis az egy évvel korábbinál jóval kisebb bevétele volt az ilyen üzleteknek. Ha nem is ilyen látványos, de hasonló a helyzet az élelmiszerüzleteknél is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden, amit a koronavírus magyarországi gazdasági hatásáról tudunkÖsszegyűjtöttünk néhány olyan grafikont, amelyekből látszik, milyen nagy változásokat okozott a járvány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeomlott a ruhakereskedelem, százával rúgták ki az embereket a boltokA kiskereskedelem egy részében tömegével küldték el március-áprilisban az alkalmazottakat, de a szektor más cégeinél ennél is több embert vettek fel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat kiskereskedelmi forgalom koronavírus Olvasson tovább a kategóriában