Először a fenyő, utána a bükk is eltűnik Magyarországról, egyre nagyobb lesz a sztyepp
Az állami tulajdonban álló Egererdő az ország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki táján gazdálkodik. Az általa kezelt terület magába foglalja a Mátrát, a Bükk nyugati részét és a Heves-Borsodi-dombságot is.
A társaság egyik erdészetvezetője, Dudás Béla egy augusztusi előadásán beszélt arról, hogy a klímaváltozás hatására elkezdett átalakulni az erdő állománya, az utóbbi időkben negatív változásokat észleltek az erdőkben. Mivel a részletek csak szórványosan jelentek meg a médiában, megkerestem az Egererdőt, hogy fejtsék ki bővebben, milyen változásokat észlelnek az éghajlatváltozás hatására.
A válasz alapján a társaság erdészei az elmúlt két évtizedben azzal szembesültek, hogy az időjárási anomáliák (mint például az aszályok) mértéke és gyakorisága is növekedett. A jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.
Az aszály miatt meggyengült állományon belül a lucfenyőket szúk támadták meg. Ahogy korábban írtuk, szúk eddig is laktak a fenyőkben, de az utóbbi időben egyrészt nagyon elszaporodtak, másrészt korábban a gyantájával védekezett ellenük a fenyő, de már nem képes rá, mert elkezdett száradni.
A lucfenyőre keresztet lehet vetni Magyarországon, csak mutatóban fog maradni belőle pár példány
– mondta korábbi cikkünkben Horváth Iván, a Pro Silva nevű erdészeti szövetség elnöke. A lucfenyő egyébként Európa-szerte pusztul, és nem csak azokban a térségekben, ahol nem őshonos.
Szállításra váró feketefenyõrönkök a Keszthelyi-hegységben. Forrás: MTI/Varga György
A fekete- és erdeifenyőket gombák támadták meg az Egererdő területén. Gombafertőzés már korábban is sok fenyőt pusztított el Magyarország más tájain, a Keszthelyi-hegységben például az aszályok miatt legyengült feketefenyők mintegy kétharmada pusztult el 2013 környékén egy ilyen fertőzés miatt.
Sajnos egy-két évtized múlva le kell számolnunk a hegyvidéki fenyves sajátos varázsával, egyszerűen azért, mert a klimatikus viszonyok már nem megfelelőek számukra (…) Hiányozni fognak az örökzöld foltok a mátrai és bükki, így a szilvásváradi panorámából is
– írta most az Egererdő.
A fenyvesek mellett az őshonos fafajú erdőkre is hatással van a klímaváltozás, bár szerencsére jóval kisebb mértékben. A párás, hűvös klímát kedvelő bükkösök mesterségesen létrehozott állományaiban is számottevő pusztulást figyeltek meg. Ez szintén ismerős más magyar tájakról: a 2000-es évek első felében több százezer bükkfát kellett kivágni Zala-megyében, miután a szintén szárazság miatt legyengült fákat két robbanásszerűen szaporodó rovarfaj támadta meg.
Ahogy korábbi cikkünkből is kiderül, a kutatók között konszenzus van arról, hogy a magyar középhegységek emblematikus fafajának számító bükk minden bizonnyal el fog tűnni Magyarországról a század végéig. Az Egererdő pedig a kevesebb csapadékot igénylő tölgyeseknél azt tapasztalta, hogy a sekély talajú, gyorsan kiszáradó részeken foltosan kiritkulnak, akár teljesen kiszárad az állomány.
Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A nyolcvanas évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Több fafaj eltűnőben van, és harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein nem tudnak majd fák nőni.
Egyes klímamodellek alapján a legszárazabb erdészeti klímaosztály Magyarországon az erdős sztyepp, amelynek kiterjedése több mint duplájára nőhet harminc éven belül (a mostani 25 százalékos arányról 55 százalékosra). Emellett minden bizonnyal meg fog jelenni egy Magyarországon eddig ismeretlen klímazóna is, a sztyepp vagyis pusztaság.
Az Egererdő azt írta, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére az őshonos fafajú erdők mesterséges telepítése lehet az egyik jó módszer. Szerintük “elvetendő a szárazságtűrő, de idegenhonos fajok betelepítésének gondolata”, és szükséges az erdők változatosságának a növelése.
Ez utóbbi azért komoly kihívás, mert “elődeink olyan erdőket hagytak ránk”, amelyek több tíz hektáros tömbökben hasonló korúak és fafajúak. Az őshonos lombhullató erdők változatosságát ezért több, de kisebb mértékű beavatkozással növelik, amelyeket fokozatosan vezetnek be.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
