A Föld egyik legszennyezettebb részeként tartják számon a Niger folyó deltáját a helyi olajipar környezetkárosító tevékenysége miatt, és a jelenlegi gazdasági folyamatok nem túl fényes kilátásokkal kecsegtetnek a térség számára. Az üzemekből immáron fél évszázada szivárgó olaj mintegy 70 ezer négyzetkilométeren, vagyis nagyjából háromnegyed magyarországnyi területen mérgezi a mocsarakat, patakokat és a mangroveerdőket, miközben az olajipar működésének negatív következményei az emberek életét is drámaian lerövidítik,
a születéskor várható élettartam mindössze 41 év a régióban.
A Bloomberg beszámolója szerint az elmúlt évek energiapiaci tendenciái– és újabban a koronavírus gazdasági hatásai – hiába vezetnek a kőolaj-kitermelés mérséklődéséhez, Nigériában egyre csak romlik a helyzet. A fosszilis energiahordozók iránti kereslet csökkenésével egyrészt az állam költségvetése jelentősen átalakul: míg korábban a bevételek 80 százaléka származott az olajiparból, a tavalyi évre ez az arány 50 százalékra csökkent, és a kormány becslései szerint idén 80 százalékos csökkenés várható az ágazatból származó befizetésekben. Mindez nemcsak fokozódó szociális feszültségeket okoz, hanem a környezetszennyezés elleni állami fellépésre is bénítólag hat.
Másrészt az olajpiac szűkülésével éppen azok a multinacionális óriáscégek foghatják vissza a tevékenységüket a térségben, amelyek valamelyest kényszeríthetők a tisztább működésre és a környezeti károk mentesítésére, például nemzetközi jogi vagy fogyasztói szankciókkal – igaz, a szennyezések ellen érdemben még a nagyvállalatok és a kormány sem lépett fel az országban. A Nigériában nagy számban működő, és egyre jelentősebbé váló illegális finomítók azonban még ennyire sem számoltathatók el az általuk okozott károkért, pedig ezek az informális vállalkozások a megélhetésért folytatott, mindinkább kiéleződő küzdelemben növekvő károkat okoznak a talajban, az élővizekben és a levegőben egyaránt. A kőolaj lopása közben keletkezett sérülések például a csővezetékek megfúrása során tovább fokozzák a súlyosan környezetszennyező nyersanyagok szivárgását, miközben a kis üzemek működése jelentős légszennyezéssel és robbanásveszéllyel is jár.
Más módon, de a környezet drámai károsodásához a Nigériában árusított finomított termékek rendkívül gyenge minősége is nagyban hozzájárul. Mivel a négy állami olajfinomító egyike sem üzemel – vagy csak csökkentett kapacitással -, az országban jelenleg döntően az importált, illetve a helyben, de illegálisan előállított benzin és gázolaj vásárolható meg. A The Guardian azonban arra a megdöbbentő tényre hívja fel a figyelmet, hogy az országban legálisan megvásárolható, zömmel európai finomítókban előállított üzemanyagok átlagosan több mint kétszázszor annyi ként tartalmaznak, mint amennyit az Európai Unión belül érvényben lévő szabályok megengednek.
A főként belga és holland finomítókból Nigériába exportált termékeknél még a lopott nyersolajból készült feketepiaci termékek is jobb minőségűek,
és így végső soron kevésbé szennyezően égnek el, bár a mérések szerint az illegálisan előállított gázolajok kéntartalma is átlagosan több mint százötvenszer magasabb az uniós előírásoknál.*A benzin esetében az importált üzemanyagok kéntartalma átlagosan 43-szorosan, míg a nem hivatalos módon belföldön előállított termékek kéntartalma átlagosan 40-szeresen haladta meg az uniós normákat.
A jelenség magyarázata a Nigéria területén felszínre hozott kőolaj viszonylagos tisztaságában rejlik. A Bonny Lightként ismert nyersolaj kéntartalma ugyanis meglehetősen alacsony, így azok az üzemek, amelyek csak ezt dolgozzák fel, nagyobb erőfeszítések nélkül is gyárthatnak aránylag tisztán égő fűtő- és hajtóanyagokat. A brit lapnak nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor
a nagy olajcégek Nigériában olyan termékeket árusítanak, amelyeket más országokban a szigorúbb előírások miatt egyáltalán nem is vihetnének a piacra.
A töltőállomásokon pedig az átláthatatlan értékesítési rendszernek köszönhetően rendkívül alacsony áron adhatják a benzint és a gázolajat, amit ráadásul a helyiek a fejlett országokban levetett, korszerűtlen járművekbe és elavult, alacsony hatásfokkal működő aggregátorokba töltenek (az elektromos áramot így állítja elő a lakosság és a vállalkozói szféra jelentős része).
Az elképesztő mértékű, és zömmel az olajiparhoz köthető környezetszennyezésnek komoly egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményei vannak. A különböző légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek egyre gyakoribbak, a légszennyezéshez köthető halálozásokban leginkább érintett országok rangsorán pedig a negyedik helyezést foglalja el Nigéria. A Niger folyó deltájában eközben az olajszivárgások miatt a mezőgazdaság és a halászat hozamai gyorsan csökkennek, elmélyülő élelmezési és megélhetési válsággal fenyegetve az ott élőket.
És persze közben a természet is pusztul, pedig a Niger-deltában van Afrika második legnagyobb mocsári erdőterülete, ahol minimum két, csak itt élő emlős alfaj él, egy vöröskolobusz és egy törpe víziló. Bár a terület már korábban is – az akkori viszonyokhoz képest – sűrűn lakott volt, az infrastruktúra hiánya megakadályozta a nagyobb természetpusztítást. Az olajipar kiépülésével azonban ez az akadály megszűnt.
Nigéria ugyan még 2017-ben elkötelezte magát az „afrikai minőségű” üzemanyagok importjának tiltása mellett – ahogy azt Togo, Ghána, Elefántcsontpart és Benin is tette -, ennek azóta sem sikerült érvényt szerezni. Az állam alkupozícióját e kérdésben az alacsony olajár javíthatja, azonban a szigorítások újabb csapdahelyzethez vezethetnek: ha megfizethető áron lehetne jó minőségű importált benzint és gázolajat tankolni, akkor a tömegek megélhetését biztosító illegális finomítók háttérbe szorulhatnak, vagyis a környezetszennyezés mérséklődése mellett a gazdasági és szociális válság tovább mélyülhet.
Világ
Fontos