(A szerző az IFUA Horváth & Partners tanácsadója, az elemzés elkészülését Horváth Áron ingatlanpiaci szakértő, az ELTINGA Ingatlanpiaci Központ vezetője támogatta. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az egészségügyi válság a gazdaság leállításához és ezzel számtalan munkahely megszűnéséhez vezetett, és ez a gazdasági válság várhatóan elhúzódó lesz, az iparágak helyzetét hosszú távon is meghatározza majd. Ezek hatása jelentkezni fog a kereskedelmi ingatlanok piacán is.

A lakóingatlanokhoz hasonlóan a kereskedelmi ingatlanok ára és bérleti díja is folyamatosan emelkedett éveken át. Ezt elősegítette a kedvező gazdasági környezet, a vállalatok növekedése: 2019-ig folyamatos növekedés volt tapasztalható az irodabérlet, a feldolgozó- és szolgáltatóipar, a kiskereskedelem, a szállodaipar területén. Nőtt az igény az ipari-logisztikai, kereskedelmi ingatlanok kapacitásaira.

Ugyan teret nyert az online értékesítés – elősegítve a személyes látogatás nélküli vásárlást – a vevők továbbra is szerették volna kipróbálni a nagyobb értékű termékeket. A vállalatok új technológiákat alkalmaztak annak érdekében, hogy egyedülálló vevői élményt teremtsenek a kipróbálással. A személyes vásárlás így egyfajta szabadidős tevékenységként is szolgált. Az elmúlt években tehát a magyar kereskedelmi ingatlanok piacát

• magas bérleti kereslet,
• csökkenő kihasználatlanság
• és élénk fejlesztési aktivitás jellemezte.

A Covid-19 megjelenésével a járványhelyzet, a személyes kapcsolatteremtés kockázata, továbbá a kereslet elmaradása csökkentette a kereskedelmi ingatlanok tényleges kihasználtságát. Az egyes szektorok ingatlanjainak keresletére jelentős hatással lesz a járványhelyzet időtartama, a foglalkoztatottság – így a fogyasztási kedv – visszaesésének mértéke, a szektorban felszámolás alá kerülő vállalatok száma. Ahol a kihasználatlanság nem csak ideiglenes, a kapacitások hosszú távú csökkentése várható.

A kereskedelmi ingatlanok piacán jelentős szektorokban az alábbi hatások tapasztalhatók:

Irodabérlet

A járvány kezdete óta az otthoni munkavégzés széles körben elterjedt, az ehhez szükséges infrastruktúra – néhol csak kényszerű módon, de – kiépült. A vállalatok vélhetően csökkentik irodakapacitásukat egyrészt az egészségügyi elővigyázatosság miatt (személyes találkozók minimalizálása, felváltott bejárás az irodába, ezzel az otthoni munkavégzés gyakorlatának megtartása), másrészt a költségcsökkentési intézkedések miatt (leépítések, kisebb terület bérlése).

Kiskereskedelem

Az online vásárlás és ügyintézés (étel, digitális és egyéb termékek beszerzése, kiszolgáló egységek, bankfiókok) igénybevétele széles körben elterjedt, és még többen próbálták ki alkalmi jelleggel. Amennyiben ezek háttérmunkáját is automatizálják – az ideiglenes manuális megoldások helyett –, itt is alacsonyabb kapacitásra lesz szükség. Mindezek mellett a válság elhúzódása és a munkanélküliség megemelkedése esetén jelentősen és hosszú távon csökkenni fog a kereslet a nem létfontosságú termékek iránt.

Feldolgozóipar

Sok ágazatban visszaesés várható. A járvány csendesedése után a mindennapi élethez szükséges termékeket gyártó vállalatoknál fokozatos visszaállás és a kereslet kismértékű csökkenése várható. Luxustermékek előállításánál várhatóan hosszú távon is csak csökkentett működésre lesz szükség. További kockázatot jelent az élelmiszer-feldolgozó ipar számára a fogyasztás jelentős részét kitevő vendéglátóhelyek és a közétkeztetés kiesése. A csökkenő keresletre a feldolgozóipari vállalatok kapacitáscsökkentéssel fognak reagálni.

Hotelek, éttermek, kávézók

Mivel a szektor vállalatai a személyes kontaktusra építenek, az egyik legnagyobb visszaesést szenvedik el. Sokan jelenleg a túlélésért küzdenek, ingatlanjaik kihasználtsága minimálisra csökkent (veszélyhelyzeti korlátozó rendeletek, illetve a turizmus elmaradása miatt). A tartalékokkal nem rendelkező vállalatok komoly kihívások elé néznek, a veszélyhelyzet hossza kritikusan érinti őket. Az oltóanyag / ellenszer nagy mennyiségben való rendelkezésre állásáig – a vendégek félelme miatt – a forgalom csupán lassú növekedésnek indulhat, elmaradva a méretgazdaságos működéstől.

Szolgáltatóipar

Az egészségügyi kockázatok miatt az egyik legnagyobb visszaesést a személyes kontaktusra épülő szolgáltatások szenvedik el (kivéve például az egészségügyet, amelyre nő az igény). A növekedés a szolgáltatások területén vélhetően az egészségügyi sokk után is lassú lesz. A gazdasági válságok jellemzője, hogy a munkanélküliségi ráta növekedésével a szórakozás jellegű szolgáltatásokra költhető összeg csökken az egyik legnagyobb arányban.

Összességében tehát a járványban leginkább érintett iparágak kereskedelmi ingatlanjainál várható jelentősebb árcsökkenés. Ezek a személyes kontaktusra épülő szolgáltatóipar (kivéve például az egészségügy), illetve a hotelek, éttermek, kávézók ingatlanjai.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat feldolgozóipar ingatlanpiac járvány kiskereskedelem koronavírus Olvasson tovább a kategóriában