A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással.
A Dunán évtizedek óta nem végeztek karbantartó munkát, a régóta halogatott beruházás azonban hamarosan megvalósulhat. A Napi.hu írta meg, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által kiírt közbeszerzés révén egy három tagból álló konzorcium 1,3 milliárd forintért tervezi meg a folyó karbantartását és a hajózási lehetőségek fejlesztését.
Az előzetes felmérések alapján a Duna magyar szakaszán összesen 43 helyszínen terveznek javítani a hajózhatóságon. A terv szerint részben ezeken a kritikus szakaszoknál – alapvetően gázlóknál, szűkületeknél – igyekeznek a víz szintjét növelni, hogy könnyebben tudjanak rajtuk áthaladni a hajók.
A projekttel már a 2000-es években is megpróbálkoztak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megrendelésére az időközben felszámolás alá került Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet készített el egy 270 oldalas tanulmányt a karbantartás megtervezésére, de a projekt végül elhalt, mert az intézetnek nem sikerült megszereznie a szükséges környezetvédelmi és vízügyi engedélyeket.
A Vituki akkori tanulmánya azt állapította meg, hogy “több mint 50 helyen kell mélységi és szélességi korlátozással számolni, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a vízi út kihasználását”. A tanulmány szerint a gázlók és szűkületek megszüntetésével évi húszra csökkenthet a nem hajózható időszak. A beruházás hozzávetőleges költségét már 2007-ben 20 milliárd forintra becsülte a Vituki. Az intézet igazgatója 2010-ben viszont már azt mondta, hogy a folyamszabályozási munkák költsége 80-100 milliárd forint körül lehet. Megkérdeztük a NIF-et is, hogy milyen költségekre számítanak, de egyelőre nem válaszoltak.
A dunai hajózás hanyatlásáról szóló cikkünkben azt írtuk, hogy komoly problémát jelent a Duna medrének a süllyedése, a folyó szabályozása pedig az egyik legkényesebb kérdés a folyami hajózásban. Míg Németországban és Ausztriában mintegy 15 zsilippel szabályozzák a Duna felső szakaszát, a szlovák-magyar közös Duna-szakasz szabályozására tervezett bős-nagymarosi vízlépcső nem valósult meg.
Akkori cikkünkben egy évtizedek óta a Dunán hajózó kapitány arról beszélt, hogy a magyar szakasz lett a legelhanyagoltabb a Dunán. Azt mondta, hogy hiányos a hajózási hídnyílások megvilágítása, a folyamkilométerek helyét jelző táblák láthatósága nincs megfelelően biztosítva, és a hajózóút szélét jelző bóják is hiányosak, sok esetben nem világítanak.
Közélet
Fontos