Érdekes felvetéssel közölt adatokat a bizonytalan munkahelyek arányáról az Európai Unió statisztikai hivatalaként működő Eurostat. A szervezet azokat az álláshelyeket sorolja ebbe a kategóriába, amelyeket három hónapnál rövidebb lejáratú szerződés alapján töltenek be, azaz az érintett munkavállaló három hónapon belül jó eséllyel munkanélküli lesz. Az Eurostat rövid elemzésében azt írta, hogy az ilyen megállapodás keretében foglalkoztatottak aránya az elmúlt évtizedben viszonylag stabil volt, a koronavírus azonban ezen is változtathat.

Első körben őket teszik az utcára

Mint az európai statisztikai hivatal megállapítja, a járványhelyzet, illetve az arra adott kormányzati intézkedések miatt rengeteg cégnek kellett átmenetileg felfüggesztenie a tevékenységét, és kirúgnia embereket, vagy legalábbis csökkenteni a munkaidejüket. Így nem teljesen egyértelmű, hogy milyen irányú elmozdulást várnak az egyébként az összes munkahelyhez viszonyítva tényleg stabilan 2,1 és 2,5 százalék között mozgó bizonytalan álláshelyek arányában.

Az elmozdulás egyébként már rövid és középtávon is ellentétes irányú lehet. Eleinte valószínűleg inkább csökkenni fog azoknak az aránya, akik rövidtávú szerződéssel dolgoznak, mivel tőlük jogilag könnyebb megválni, így a cégek nagyobb eséllyel szüntetik meg az ilyen szerződéseket, mint a határozatlan idejűeket. Ilyenre már itthon is volt példa:

egy autóipari beszállító cégnél lapunknak azt mondták, hogy a válság miatt a korábban határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott kollégáktól megváltak,

a többi munkavállalót azonban megtartották és esetükben rövidített munkaidőt vezettek be, amihez állami segítséget igényeltek (kurzarbeit).

A gazdaság újraindulását követően azonban éppen ellentétes irányú folyamat játszódhat le. A cégek többsége egyelőre nem tudja megbecsülni, hogy milyen ütemű lesz a visszarendeződés, így jó eséllyel nagyobb arányban vesznek majd fel csak meghatározott időre embereket, akiket legfeljebb később véglegesítenek, ha már biztosak abban, hogy tényleg szükség van a munkájukra.

Itthon is változhat a trend

Az egész folyamatba bezavarhat, hogy az ilyen bizonytalan munkák jellemzően szezonálisak. Nyáron, illetve ősszel, amikor az év többi időszakához képest sokkal jobban pörög a turizmus, az építőipar és több a mezőgazdasági idénymunka is, jelentősen megugrik az ideiglenesen foglalkoztatottak aránya. Ezek közül most legfeljebb a mezőgazdasági szívhat fel jelentős többlet-munkaerőt, a másik két említett szektorban a nyáron megszokottnál vélhetően kevesebb munka lesz még.

Magyarországon az uniós átlagnál kevésbé elterjedt az ilyen rövidtávú foglalkoztatás,

de így is százezrek dolgoznak határozott idejű munkaszerződés alapján. A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly egész éves átlagban 267 ezer ember volt érintett, ami jóval kevesebb a korábbi évekre jellemzőnél. A csúcs 2015-ben volt, akkor majdnem 426 ezer munkavállalónak volt meghatározott időre szóló munkaszerződése.

A tavalyihoz hasonlóan alacsony adatot legutóbb a 2008-as válság előtt mértek. Akkor a gazdasági krízis hatására egy évekig tartó látványos növekedés kezdődött, majd 2015-ben jött a fordulat. Azóta úgy csökkent a meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozók száma, hogy közben egyre többen voltak a munkaerőpiacon, azaz elterjedtebb lett a határozatlan idejű foglalkoztatás.

Itthon egyelőre különösen megbecsülni, hogy pontosan milyen hatása lesz a munkaerőpiacra a járványnak. A KSH által közölt adatok alapból egy hónap csúszásban vannak, ráadásul a munkahelyüket elvesztők egy jelentős része ezekben sem jelenik meg azonnal a felmondási idő miatt. Utóbbi a kormányzat részéről kommunikált adatoknál is probléma, ráadásul itt bizonyos esetekben az sem egyértelmű, hogy milyen mérőszámról beszélnek a politikusok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a valós képet mutatja a Gulyás Gergely által bemondott 51 ezer új álláskeresőA járvány kitörése óta először közölt érdemi adatot a hazai munkaerőpiacról a kormányzat, de ezek valójában egy korábbi állapotot mutatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA koronavírus-válság előszele is munkahelyek tízezreit szüntette meg MagyarországonBár a KSH az elemzésében a koronavírus hatásáról ír, egyelőre legfeljebb a járvány előszelének következményeit láthatjuk a számokban.

A hivatalos adatokban az egyéni vállalkozók nincsenek is benne, de intő jel, hogy március eleje óta 61 ezren szüneteltetik tevékenységüket; ebből több mint húszezer szüneteltetés március 31-én és április 1-én érkezett be az adóhivatalhoz. Ez a megszokott számok ötszöröse, és a KSH közzétételéből kiderül, hogy a fodrászok-kozmetikusok, az autóoktatók, a filmesek és a tanácsadók a leginkább érintettek.

A hivatalos tájékoztatók alapján úgy tűnhet, hogy legfeljebb néhány tízezer magyar veszítette el az állását a koronavírus miatt, ténylegesen azonban ennél szinte biztosan több ember maradt munka nélkül. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 2020. április 25. és május 3. között végzett felmérése szerint a megelőző egy hónapban a megkérdezettek 7 százaléka veszítette el a munkahelyét. Még ennél is magasabb azoknak az aránya, akiknek a korlátozások miatt jelentősen csökkent a jövedelme, a felmérés szerint ez 18 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz infláció és a munkanélküliség most nem a valóságot mutatjaNem lenne szabad hagyni, hogy a statisztika eltakarja, megszépítse a valós összefüggéseket, a szociális válságot kisebbnek mutassa a valóságosnál.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bizonytalan munka koronavírus munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában