A települési önkormányzatok 2018-ban 2 ezer milliárd forint bevételhez jutottak, aminek kicsit több mint fele érkezett a központi költségvetésből. A saját források közül a helyi iparűzési adó (hipa) volt a legjelentősebb, ezt az ingatlanok adói követték, és harmadik helyen állt a gépjárműadó, amit most egy tollvonással elvesz tőlük a kormány.
A bejelentés szerint a kormány 35 milliárd forintot vár a gépjárműadó einstandolásából, ami teljesen megalapozott, hiszen 2018-ban 32 milliárd folyt be ebből. Igaz, az intézkedés részben visszamenőleges hatályú, és mivel az első negyedév már eltelt az évből, a kormány valószínűleg olyan bevételeket is elvesz az önkormányzatoktól, amiket azok már el is költöttek.
Elsőre nem is tűnhet ez olyan nagy összegnek, de a szűkös forrásokból gazdálkodó önkormányzatoknál
a gépjárműadó adta az összes bevétel 1,2 százalékát.
Ráadásul elég az önkormányzati bevételek megoszlását alaposabban megnézni, hogy kiderüljön, más miatt is drasztikusan csökkenni fognak a bevételeik. Az összes bevétel negyedét ugyanis a hipa teszi ki. Ez pedig a gazdasági visszaesés miatt jelentős mértékben csökkenni fog.
Mivel a hipa nem nyereség-, hanem forgalomarányos, ezért a cégek árbevételének arányában változik. Minden egyes 1 százalékos visszaesés 7 milliárd forint kiesést okoz.
Bár az idegenforgalmi adó csak 15 milliárd forint bevételt hoz, számos olyan önkormányzat van, ahol már a turizmus leállása a feje tetejére állítja a költségvetést.
A gépjárműadó központosítása is igen eltérő hatású a település mérete szerint, leginkább a budapesti kerületi önkormányzatokat sújtja.
Míg a fővárosi kerületek bevételének 1,6 százalékát teszi ki a most elvont bevétel, a megyei jogú városok önkormányzatainál már csak 1 százalékot. A fővárosi önkormányzatot viszont nem érinti az intézkedés, mert ezt az adónemet teljes egészében a kerületek kapják.
Külön csavar, hogy csak a bevételt központosítja a kormányzat, a beszedését nem. Tehát továbbra is az önkormányzatok munkája és költsége beszedni az adót, amit aztán utalhatnak tovább. Így bevételük nem lesz belőle, míg a költségek megmaradnak.
A 3200 önkormányzatból csupán 19 van, aminél a gépjárműadó 10 százaléknál is többet tesz ki a bevételből. A települések több mint felében 1 százaléknál több, ötödében pedig 2 százaléknál nagyobb részét adja a költségvetésének.
A gépjárműadó elvonását nem indokolja a központi költségvetés helyzete, a 35 milliárd forint gyakorlatilag észrevehetetlen tétel a gazdasági mentőcsomag ezermilliárdos nagyságrendjéhez képest. Talán az játszhatott szerepet a kivetésében, hogy a polgármesteri hatáskörök – végül visszavont – kormányzati csorbítása ellen sok ellenzéki és kormánypárti polgármester is felemelte a szavát. Az adó elvonása pedig nyilván minden polgármesternek fáj, pártállástól függetlenül.
A vasárnapi bejelentés, miszerint a parkolást ingyenessé teszik április 6-tól, már kifejezetten a fővárost és a belvárosi, – az V. kerület kivételével – ellenzéki vezetésű önkormányzatokat bünteti.
Az önkormányzatok gazdálkodásában összességében ez nem egy jelentős tétel, de
parkolódíjat csak 49, túlnyomó többségében ellenzéki önkormányzatnál szednek.
A 2018-as adatok alapján évi 21 milliárd forint bevételük van az önkormányzatoknak parkolásból.
Négy önkormányzatnál a parkolás adja a teljes bevétel több mint 10 százalékát. A legtöbbet egyébként a fideszes vezetésű Belváros-Lipótvárosban, ahol már a parkolási díj néhány hetes kiesése is nagyon jelentős érvágás.
A 49 önkormányzatnál összességében a teljes bevétel 2,6 százalékát adta a parkolás. A fővárosi kerületeknél azonban már 6,5 százalék ez az arány.
Minden egyes munkanap, amikor nem kell parkolási díjat fizetni, 67 millió forint kiesést okoz a fővárosi kerületeknek.
Ráadásul ez a bevétel a fővárosi önkormányzatnál is hiányzik, amelynél a bevételek egy százalékát adták a parkolási bevételek 2018-ban. (Persze azt is figyelembe kell venni, hogy az otthon dolgozók jó részének most amúgy sem kellene parkolási díjat fizetnie, vagyis a tényleges bevételkiesés ennél kisebb.)
Az is igaz, hogy ennél – az önkormányzatok felől nézve – vadabb ötletek is szárnyra kaptak már: a Parragh László vezette, számos alkalommal a kormányzati terveket megszondáztató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatai között ugyanis feltűnt a helyi iparűzési adó megszüntetése is, még a koronavírus-válság előtt.
De ha az önkormányzati szektorban kereste a Fidesz a pénzmegtakarítás lehetőségét, akkor a már gyakorlatilag minden funkciót nélkülöző megyei jogú önkormányzatokat is megszüntethette volna. Az évi 4,7 milliárdot költő intézmények összes kiadásának harmada a képviselők fizetése. Az összesen 354 képviselő 70 százaléka fideszes.
Közélet
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Fontos
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.
Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint
Magára talált a lakáspiac, ami löketet adhat a hitelezésnek és az építőiparnak is.
