Ha a kormányzati nyilatkozatokat olvasta az ember az utóbbi tíz évben, úgy tűnhetett, semmi sem állhat az autóipar magyarországi diadalmenetének útjába. Árnyaltabb megfogalmazásban, de ugyanezt tükrözték a statisztikák is, újabb és újabb rekordokat döntött az ágazat részesedése a hazai foglalkoztatásban, termelésben és exportban. Az utóbbi néhány hónapig még a német autóipar gyengélkedése sem látszott meg az itteni mutatókon.
Az utóbbi években rengeteg beruházás bejelentésére és gyár avatására került sor, ezeken legtöbbször Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte a kormányt. Beszédeinek elmaradhatatlan panelei közé tartozott a hazai autóipar teljesítményét leíró számok felsorolása. Ezt a szokásos lemezt tette fel múlt hét pénteken is, amikor a kecskeméti Mercedes-gyárat kereste fel, hogy bejelentse, a vállalat 50 milliárd forintos beruházással új, 23 ezer négyzetméteres présüzemet épít, 200 új munkahelyet teremtve.
A miniszter méltatott már ennél sokkal kisebb volumenű fejlesztéseket is, normális esetben nem lenne itt semmi látnivaló. Ami ezt az eseményt kissé bizarrá tette, az az, hogy – az MTI tudósítása szerint – utalásszerűen sem került szóba az a téma, ami aznap már idehaza is uralta a híreket: a koronavírus-járvány. Talán nem illett volna az ünnepi alkalomhoz, de a probléma így is utolérte a céget: ma, öt nappal később – a magyar autógyárak közül utolsóként – a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bejelentette, hogy legkésőbb hétfőtől, előre láthatólag két hétre megszakítja a munkát.
Ezzel annyira nincs egyedül, hogy jelenleg már sokkal könnyebb lenne felsorolni a továbbra is működő európai autógyárakat, mint azokat, amelyek már leálltak, vagy napokon belül ezt teszik. Jó eséllyel ugyanígy cselekednek a beszállítóik is, hiszen az azonnali szállításokra optimalizált (just in time) rendszerekben nem sok hely van raktárkészleteknek. Néhol talán találnának megoldást a működés fenntartására, ha biztosak lennének abban, hogy két hét múlva újraindulnak az összeszerelő üzemek, ez ma azonban erősen optimista feltevés. Az egyik legnagyobb hazai autóipari beszállító, a japán tulajdonú Denso 4600 embert foglalkoztató székesfehérvári üzeme például már be is jelentette, hogy szombattól 10 napra leáll.
Ilyen körülmények között nem túlzás azt jósolni, hogy legalább 10-14 napra hasonló sors vár lényegében a teljes magyar autóiparra. Szijjártó Péter pénteki összegzésének köszönhetően pedig egészen friss adataink vannak az érintettek számáról, az ágazat nagyságrendjéről:
- Ma Magyarországon 740 autóiparhoz kötődő vállalat működik.
- Az ágazat idehaza 176 ezer embert foglalkoztat.
- Az autóipar a magyar export 21 százalékát adja.
- Tavaly a magyar autóipar termelési értéke elérte a 9541 milliárd forintot.
- Mivel ezen belül a hazai hozzáadott érték 25 százalék, az autóipar adja a magyar GDP 5 százalékát.
Ez a szektor tehát most satuféket nyomott, és egyelőre senki sem tudja, hogyan tovább. Az ideális az lenne, ha 10-14 nap múlva minden üzem újra termelni kezdene, hiszen akkor be lehetne hozni a kiesést – ahogy a Denso vezetője fogalmazott, csak előrehoznák a nyári leállást.
Sajnos ez legalább két okból sem valószínű:
- A modellek szerint a legtöbb európai országban csak hetek vagy hónapok múlva tetőzik a járvány, ilyen körülmények között még aránylag alacsony fertőzésszámok mellett is kockázatos lenne két hét múlva újraindulni.
- Amennyire leszűrhető a cégek kommunikációjából, a leállások legerősebb egyedi oka a kereslet zuhanása. Ez nem is csoda: ki megy autószalonba, amikor mindenhol azt hallja, hogy maradjon otthon? Ez a helyzet valószínűleg szintén nem változik meg két hét múlva. Ráadásul közben emberek tömegeinek a megélhetése került veszélybe, náluk most egy új autó vásárlása szóba sem jöhet.
A járvány lefutása mellett természetesen a kormányok gazdaságpolitikai reakcióin is múlik, mennyire mély gödörbe kerül az európai és benne a magyar autóipar. Az viszont szinte biztos, hogy a kihívás nagysága csak a 2008-as válsághoz mérhető. Egy ilyen helyzetben pedig aktuálissá válnak azok a kockázatok, amelyre a BMW-beruházás által kiváltott járműipari eufória idején hívtuk fel a figyelmet.
Vállalat
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
