Érthető, hogy miért népszerű még mindig a bakelitlemez, hiába tűnik elsőre meghaladott formátumnak: jobb hangminőség hozható ki belőle, mint a digitális felvételekből, és egyébként is színes-szagos, kézbe vehető, fizikailag is létező művészeti alkotás, ami sokaknak fontos szempont.
Van azonban egy másik hanghordozó, a magnókazetta, amely szintén kézzel foghatóvá teszi a zenét, de emellett pont az teszi érdekessé, hogy a minősége rosszabb bármi másnál.
A Wall Street Journal nemrég riportot készített az egyik olyan amerikai üzemben, ahol ezt a ma már ősréginek számító hanghordozót gyártják, és azt tapasztalta, hogy a tulajdonosok legfőbb problémája az egyre nagyobb kereslet kielégítése lett. A Nielsen felmérései szerint 2015-ben még összesen csak 74 ezer kazettát adtak el Amerikában, egy évvel később azonban már 129 ezret. Tavaly év végén a formátum egyik megszállott hívője, a Burger Records kiadó már félmillió kazetta értékesítéséről számolt be. Lehet, hogy a bakelit után a mágnesszalagos technika is visszatér a porondra.
Ha 25 éves elmúltál, vagy a szüleid még őrzik otthon a régi kazettáikat, akkor ezt a bekezdést nyugodtan átugorhatod. Ám ha nem vagy benne biztos, hogy mi a magnókazetta: egy műanyag házba tekert szalag, amelyre rögzíteni lehet mindenféle hanganyagot, amit viszonylag könnyű törölni/felülírni. Annak idején talán ez volt az egyik legnagyobb előnye az átírhatatlan bakelitlemezekkel szemben, és az, hogy például a rádióadásokból is könnyen lehetett rá zenéket vagy műsorokat rögzíteni. A minősége mai szemmel és füllel nem túl jó, a háttérben eleve mindig van egyfajta sziszegés, amely túl sok másolás esetén már tényleg egyre zavaróbbá válik. Ám érdekes módon sokan vannak, akik pont ezt a semmi máshoz nem hasonlítható hangzást tartják érdekesnek, egyedinek.
A hordozó feltámadásának jót tett, hogy 2016-ban Justin Bieber a Purpose című albumát kazettán is kiadta ezer (!) példányban, amit a retrofanatikusok azonnal elkapkodtak. Aztán ugyanez megtörtént 20 másik albummal is, és a kiadók elkezdtek felfigyelni arra, hogy mi történik. A szűk keresztmetszetet az jelenti, hogy a kazettát le is kell tudni játszani valamiben, a magnókat pedig a legtöbb családban legkésőbb a 2000-es évek közepén már kidobták.
Aki be akar szállni az új trendbe, az internetes piactereken könnyen és viszonylag olcsón találhat használt lejátszókat, sőt egy-két gyártónak még vannak új termékei is. Ezeken a magnókon általában már van USB-port, mert nagyrészt azt a célt szolgálják, hogy a régi kazettákon lévő hanganyagokat digitalizálni lehessen.
A retró érzés és a speciális hangzás mellett a kazettának van még egy érdekes előnye, ami az egyik hátrányából adódik: nem lehet könnyedén ide-oda ugrálni a számok között és a számokon belül. Ehhez a szalagot tekerni kell, de közben csak saccolni tudja az ember, hogy hol jár, ami a mai digitális formátumokkal szemben elég kényelmetlenné teszi. Ezért aztán a kazetta arra kényszeríti a hallgatóját, hogy lassuljon le, ne ugráljon, hanem szépen hallgasson végig mindent. És ez sokaknak felemelő érzés.
Használt kazettát az erre szakosodott internetes boltokban, mint például ez, könnyű pár dollárért venni, a kínálat azonban kissé öreges, hiszen a kazettáról már akkor leszoktak a kiadók, amikor a CD elterjedt. A piacnak szüksége lenne arra, hogy a bakelithez hasonlóan újra rámozduljanak a kiadók, de van remény arra is, hogy maguk a zenészek fogják stimulálni a keresletet.
A National Audio nevű cég, amely Amerikában még ma is gyártja a kazettákat, sokáig csak alapjáraton üzemelt, a Burger Recordshoz hasonló kis kiadók pár ezres rendeléseit szolgálta ki. Aztán egy nap becsöngetett hozzá a Pearl Jam, és leadott egy 15 ezres megrendelést egy 2011-es albumára, majd hasonló céllal befutott a Smashing Pumpkins, utána pedig a Metallica, hogy szeretne egy 20 ezres kiadást az egyik korábbi demo szalagjáról.
A National Audio azért van bajban, mert kifogyott a mágnesszalag készletéből, és már nem tud sehonnan alapanyagot szerezni. Azt ugyanis már szinte sehol sem gyártják, a társaság is csak úgy tudta eddig kihúzni, hogy amikor a versenytársai sorra bezártak, bagóért átvette tőlük a készleteiket és a berendezéseiket. Most azonban arra kényszerül, hogy saját szalaggyártásba kezdjen, mert olyan sok a megrendelése.
Élet
Fontos