Január elején már hat találatot adott a vizes vb-t szervező cég gazdasági igazgatójának nevére a rendőrség körözött személyeket összesítő adatbázisa. Balogh Sándor ellen a tavaly november végén és december elején kiadott, Magyarországon érvényes elfogatóparancsok mellett december közepén előbb két európai, majd pár napra rá két nemzetközi elfogatóparancsot is közzétettek. Utóbbiak azonban 2020 első napjaiban egyik pillanatról a másikra lekerültek a police.hu-ról.

A körözések eltűnése egy laikus számára arra utalhat, hogy a költségvetési csalással és befolyás vásárlásával gyanúsított vállalkozót vagy elkapták, vagy visszavonták az ellene kiadott elfogatóparancsokat. Ám mint kiderült, nem erről van szó.

Várható volt, hogy nem marad Magyarországon

Balogh Sándorral már azt megelőzően is több cikkben foglalkoztunk, hogy körözni kezdték volna. Még 2018 májusában írtuk meg, hogy az államot százmilliókkal megkárosító céghálót működtetett egykori felesége, az akkor kinevezett nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea lakásán. Ezt követően több cikkben írtunk egy nagyon hasonló Borsod megyei szervezetről, ami Balogh Sándor testvéréhez kötődött, és ami miatt a NAV már tavaly ősszel nyomozott, valamint feldolgoztuk a testvérek, illetve Bártfai-Mager Andrea kapcsolatát, és bemutattuk maga Balogh Sándor pályáját is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött az új miniszter lakásánBártfai-Mager Andreának nincs információja a lakásán működtetett cégbirodalomról, pedig volt férje és gyerekei is szerepet játszottak benne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jutCéghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

A tavaly év végi első elfogatóparancsot is részben egy olyan cég, a CH-Plussz 2000 Kft. miatt adhatták ki, amit az üzletemberről szóló portrénkban mi is megemlítettünk. Legalábbis a cégbíróságon elérhető iratok szerint a nyomozás során arra jutott az adóhatóság, hogy

Balogh Sándor és társai több hazai és nemzetközi társaság, többek között a Globimpex Zrt., a Painth Automatika Kft. és a CH-Plussz 2000 Kft. felhasználásával költségvetési csalás bűntettét valósítják meg, és ezzel a költségvetésnek több százmillió forint vagyoni hátrányt okoznak.

Ebben az ügyben konkrétan valamivel több mint 587 millió forintot, ugyanis az iratok szerint ennyi adó elcsalásával gyanúsítják Baloghot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítjákTöbben egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.

Már az elején sejteni lehetett, hogy a hazai elfogatóparancsok önmagukban nem valószínű, hogy célt érnek. Az üzletembernek ugyanis eléggé kiterjedt külföldi kapcsolatrendszere van. Volt, aki korábban úgy nyilatkozott róla, hogy Afrikában magyarként nem lehet a tudta nélkül üzletelni, és Balogh valóban több hazai, Afrikával foglalkozó cégben és egyéb szervezetben benne volt. A vállalkozó azonban nem csak Afrikára fókuszált: hozzá kötődik a hasonló mintára létrehozott Magyar Ázsia Társaság, a Latin-amerikai–Magyar Egyesület és számos karitatívként hirdetett szervezet is. Emellett úgy tudjuk, rendszeresen járt Dubajban, több ismerője az elfogatóparancs megjelenését követően is azt feltételezte, hogy ott lehet.

Európában könnyen menne

Ezért is terjeszthették ki viszonylag korán a körözést először európai, majd ennél is szélesebb, nemzetközi szintre, ami lényegében a világ összes országára érvényes. A két elfogatóparancs közül az európai a hatékonyabb, némi leegyszerűsítéssel azzal egyenértékű, mintha a teljes EU-ban köröznék Balogh Sándort, és ha bárhol elkapják, átadják a magyar igazságszolgáltatásnak. Itt ugyanis az erről való döntés nem kormányközi, tehát nem politikai jellegű, hanem egy automatizált igazságszolgáltatási folyamat meghatározott határidőkkel. Ha a belga rendőrség elfog egy Spanyolországban körözött személyt, aki ellen európai elfogatóparancsot adtak ki a spanyolok, az nagyjából olyan, mintha otthon kapták volna el. Ezért a szakzsargonban ezt nem is kiadatásnak hívják – ami ugye a köznyelvben elterjedt szóhasználat – hanem átadásnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cégeEgyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.

Ráadásul az elfogatóparancs közzétételével az adott személy bekerül az európai adatbázisokba, azaz lényégében bárhol beazonosítják. Így nem túl könnyű utazgatni, és szerencsés az igazoltatásokat is elkerülni. Ezért is kerülte a külföldi utakat Hernádi Zsolt Mol-vezér akkor, amikor érvényben volt ellene a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs.

A nemzetközi elfogatóparancs esetén egy fokkal bonyolultabb a helyzet, ott ugyanis már nem ennyire automatizált a dolog, jellemzően kormányközi megállapodások születnek. Itt eléggé eltérő, hogy milyen esély van a kiadatásra. Nagyjából két tucat országban viszonylag jó, van ugyanis egy olyan – összesen 50, többnyire európai állam által aláírt – európai kiadatási egyezmény, amely szintén hosszú évtizedek óta működik. Hasonló mechanizmus keretében adta át például Magyarország a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak^*Mivel itt egy elítélt bűnözőről volt szó, egy másik, de az európai kiadatási egyezményhez nagyon hasonlóan működő egyezmény alapján..

Minisztertársa exférjéről dönthet Varga Judit

Még azoknál az országoknál is lehet esély viszonylag olajozott együttműködésre, amelyek nem részesei az európai kiadatási egyezménynek, hiszen kétoldalú megállapodást több más állammal is kötött korábban hazánk. Az Egyesült Arab Emírségekkel mondjuk – amint ez a 2013-as labdarúgó bundabotrány során is kiderült – pont nem, így ha tényleg Dubajban kötött ki Balogh Sándor, akkor onnan csak egyedi megállapodással kérhetik a kiadatását a magyar hatóságok.

Egészen pontosan az igazságügyi miniszter, a vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis ez az ő hatásköre.

Azaz előfordulhat, hogy Varga Judit egy kollégája ex-férjének kiadatását lesz kénytelen kérvényezni.

Ráadásul még ha ez meg is történik, a másik fél akkor is dönthet úgy, hogy megtagadja a kérést.

Persze a nemzetközi elfogatóparancs alapján a későbbiektől függetlenül lényegében bárhol letartóztathatják Balogh Sándort, hiszen egy ilyen kiadása után elvileg bekerül az Interpol adatbázisába is. Más kérdés, hogy ez egyelőre, úgy tűnik, nem történt meg. Az Interpol körözési listáján 19 magyar személy található, de a budapesti vizes vb gazdasági vezetője nincs köztük.

Ezen a ponton válik érdekessé, hogy miért tűnt el a police.hu oldaláról is a két nemzetközi elfogatóparancs. Különösen, hogy a jogszabály szerint azt több esetben is vissza kell vonni, például akkor, ha az igazságügyi miniszter nem terjeszti elő a kiadatási kérelmet.

Az ügyre rákérdeztünk az Országos Rendőr-Főkapitányságnál, amelynek kommunikációs osztályáról azt a választ kaptuk, hogy az elfogatóparancsok továbbra is érvényben vannak, és csak adminisztratív okok miatt nem látszanak jelenleg a honlapon. Azt írták, hogy a

körözések jelenleg két körözési eljárást folytató szerv közötti átadás alatt vannak. Az átvevő szerv az átvételt követően intézkedik a körözések police.hu oldalon történő megjelentetésére.

Frissítés: Cikkünk megjelenését követően, szerda délelőtt ismét hat különböző találatot adott Balogh Sándorra a rendőrség körözött személyeket összesítő adatbázisa. Ezek közül kettő európai, kettő pedig nemzetközi szintű. A két nemzetközi körözésből az egyik minden adatában megegyezik a december közepén közzétettel, a másik keltezése viszont január 21-i.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Balogh Sándor elfogató parancs interpol vizes világbajnokság Olvasson tovább a kategóriában