Új királysírok aranyleletei tanúskodnak az ókori luxuskereskedelemről
Két, nagyjából 3500 éves fejedelmi sírt tártak fel amerikai régészek a Görögország délnyugati részén, a Peloponnészoszi-félsziget nyugati oldalán lévő Pülosz romvárosában. Mindkettő a korszakra jellemző kör alaprajzú sírépítmény (tholosz), az egyik átmérője nagyjából 12 méter, a másiké kilenc. A kifosztást valószínűleg annak köszönhetően kerülték el, hogy még az ókorban beszakadtak – írja az AP.
A sírok falait részben arannyal díszítették, és a régészek találtak egyebek mellett egy aranygyűrűt, valamint egy olyan aranymedált, amely Hathor egyiptomi istennőt ábrázolja. Ez utóbbi arra utal, hogy Pülosz élénk kereskedelmet folytatott Egyiptommal a mükénéi civilizáció idején, amely nagyjából 1650 és 1100 között virágzott.
Erre a korszakra, annak is a második felére datálható az Iliász és az Odüsszeia cselekménye. A város és királya, Nesztór mindkét eposzban szerepel, Homérosz által is leírt palotája lehet az, amelyet már korábban feltártak. Az itt megtalált több ezer agyagtábla segítségével fejtették meg a lineráis B írást.
Az ásatást a Cincinnati Egyetem két szakembere vezeti, akik 2015-ben még gazdagabb leletekre bukkantak, rengeteg arany- és ezüsttárgyra, ékszerekre és bronzfegyverekre, amelyek valószínűleg Pülosz egy korai királyáé voltak.
„Ha az ember ránéz a térképre, manapság Pülosz egy távoli hely, hegyeken kell átkelni, hogy ide lehessen jutni. A közelmúltig még turistaösvény sem vezetett ide. De teljesen más a helyzet, ha valaki a tenger felől közelít. Innen már Itália sincs messze. Lassan megértjük, hogy milyen központi szerepet töltött be a város a bronzkori kereskedelmi hálózatban”
– olvasható az egyetem honlapján az egyik régész, Sharon L. Stocker gondolatsora. (Az egyetem belinkelt oldalán fantasztikus képek vannak a megtalált műkincsekről, érdemes megnézni.)
Ez jól tükröződik a most feltárt fejedelmi sírokban is, amelyekben megtalálható egyebek mellett a Balti-tenger partjáról származó borostyán és Egyiptomból behozott ametiszt.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
