Elég nehéz olyan adatokat találni az idei hazai időjárási mutatók között, amelyekkel érvelni lehetne a klímaváltozás ellen. A hamarosan véget érő év az elmúlt közel 120 év legmelegebb őszét és második legmelegebb nyarát hozta. Pedig júliusban két nap a hazai hidegrekord is megdőlt, azaz ellentétes irányú szélsőségből sem volt hiány. Az első 11 hónapból öt volt a tíz legmelegebb között 1901 óta, a június konkrétan az eddigi legforróbb volt, amióta rögzítik az adatokat, de dobogós lett a november is.
Sőt, az előző hetek időjárása alapján könnyen lehet, hogy végül a 2019-es hónapok fele rákerül a valaha mért tíz legmelegebb listájára. Az elmúlt évtizedekben ugyanis decemberben 0 fok körül volt átlagos napi középhőmérséklet, ezúttal viszont több nap is 5-6 fokkal melegebb volt ennél.
Februárban jöttek az első jelek, amelyek arra utaltak, hogy a szokottnál jóval melegebb lehet ez az év: a második hónap elején és végén is volt egy-egy nap, amikor megdőlt az addigi melegrekord. Az átlagos hőmérséklet a hónap egészében 3 fokkal volt magasabb az előző 120 év átlagánál, ami elsőre soknak tűnhet, de csak idén háromszor sikerült ezt a mértékű anomáliát felülmúlni.
Először rögtön márciusban, amely az ötödik legmelegebb volt, amióta mérik. A tavasz végül csak azért nem lett sokkal melegebb a szokottnál, mert a május kifejezetten hűvösre sikerült. Ez volt az egyetlen olyan hónap az idén, amikor az átlagos középhőmérséklet elmaradt a megszokottól, ráadásul jó sokkal, 2,5 fokkal. Ha forróság nem is, eső legalább volt májusban: több nap is a megszokott mennyiség több mint négyszerese esett, a hónap egészében pedig – ahogy az Országos Meteorológiai Szolgálat fogalmazott –
országos átlagban 132,9 mm csapadék hullott, ami az 1981–2010-es átlag 213 százaléka.
De nemcsak az elmúlt szűk 40 évben kiugró ez a mennyiség, 1901 óta is csak kétszer regisztráltak többet.
Szélsőségekből tehát már az első öt hónapra is jutott, de igazán a második félévben durvult be az időjárás. Júniusban már a hónap közepén látni lehetett, hogy jó eséllyel minden idők legforróbbja lesz, és végül így is alakult: 3,6 fokkal volt átlagosan több a megszokottnál, a legmelegebb napokon közel 36 fokot mértek. (Júliusban Magyarország megúszta azt a hőhullámot, aminek köszönhetően Franciaország és Hollandia gyakorlatilag megfőtt a magasan negyven fok feletti hőmérsékletben.)
Ám így sem ez lett az idei legnagyobb anomália, mivel novemberben ennél is nagyobb volt az eltérés az átlagos hőmérséklettől. Bár az őszi hónapokra a OMSZ a végső pontos adatokat még nem közölte, és ezt valamiért kérésünkre sem küldték meg, az előzetes jelentés szerint novemberben 4 fokkal volt feljebb az átlagos középhőmérséklet, mint általában ilyenkor. Ezzel az ősz utolsó hónapja a harmadik legmelegebb lett 1901 óta.
A rekorder június és a bronzérmes november közötti négy hónapba pedig még kettő befért a top 10-es listára.
Az idei augusztusnál csak hat, az októbernél pedig nyolc melegebb volt az előző évszázad kezdete óta.
Utóbbi azért is érdekes, mert október elején még hidegrekordot mértek: nyolcadikán -6,2 fok volt Nyírlugason. Igen ám, de a hónap végére átfordult az időjárás, négy egymást követő napon is melegrekordot regisztráltak, ami nagyban hozzájárult, hogy 2019 ősze lett összességében a legmelegebb az elmúlt 120 évben.
Idén egyébként október végéig összesen tizenhárom hőmérsékleti szélsőértéket mértek: háromszor a hideg, tízszer a melegrekord dőlt meg. A leginkább szélsőséges hónap a már említett október volt, de két-két rekordot hozott a február, a június és a július is.
Persze néhány kiugró érték még nem feltétlenül jelez tartós változást, de Magyarországon a hosszútávú trendek is egyértelműen azt mutatják, hogy minden évszakban folyamatosan egyre magasabb az átlaghőmérséklet. A leggyorsabban a tavaszi időjárás változik: itt a OMSZ szerint “az adatokhoz illesztett lineáris trend 1,5°C-os melegedést mutat az 1901–2019-es időszakban”. Nyáron ugyanez 1,4, ősszel 1,1 fok. Utóbbi két évszakban azonban az elmúlt időszakban különösen látványos lett a felmelegedés:
az öt legforróbb nyárból négy, az öt legenyhébb őszből három volt a most végződő évtizedben.
A legkevésbé látványosan a hosszútávú trendek alapján a tél melegszik. Itt az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a változás kizárólag a februárok enyhébbé válásának köszönhető.
Adat
Fontos