Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. december 29. 17:44 Adat

Az elmúlt 120 év legmelegebb őszét és második legmelegebb nyarát hozta 2019 Magyarországon

Elég nehéz olyan adatokat találni az idei hazai időjárási mutatók között, amelyekkel érvelni lehetne a klímaváltozás ellen. A hamarosan véget érő év az elmúlt közel 120 év legmelegebb őszét és második legmelegebb nyarát hozta. Pedig júliusban két nap a hazai hidegrekord is megdőlt, azaz ellentétes irányú szélsőségből sem volt hiány. Az első 11 hónapból öt volt a tíz legmelegebb között 1901 óta, a június konkrétan az eddigi legforróbb volt, amióta rögzítik az adatokat, de dobogós lett a november is.

Sőt, az előző hetek időjárása alapján könnyen lehet, hogy végül a 2019-es hónapok fele rákerül a valaha mért tíz legmelegebb listájára. Az elmúlt évtizedekben ugyanis decemberben 0 fok körül volt átlagos napi középhőmérséklet, ezúttal viszont több nap is 5-6 fokkal melegebb volt ennél.

Ha a májusi eső aranyat ér, elég gazdag évünk volt

Februárban jöttek az első jelek, amelyek arra utaltak, hogy a szokottnál jóval melegebb lehet ez az év: a második hónap elején és végén is volt egy-egy nap, amikor megdőlt az addigi melegrekord. Az átlagos hőmérséklet a hónap egészében 3 fokkal volt magasabb az előző 120 év átlagánál, ami elsőre soknak tűnhet, de csak idén háromszor sikerült ezt a mértékű anomáliát felülmúlni.

 

Először rögtön márciusban, amely az ötödik legmelegebb volt, amióta mérik. A tavasz végül csak azért nem lett sokkal melegebb a szokottnál, mert a május kifejezetten hűvösre sikerült. Ez volt az egyetlen olyan hónap az idén, amikor az átlagos középhőmérséklet elmaradt a megszokottól, ráadásul jó sokkal, 2,5 fokkal. Ha forróság nem is, eső legalább volt májusban: több nap is a megszokott mennyiség több mint négyszerese esett, a hónap egészében pedig – ahogy az Országos Meteorológiai Szolgálat fogalmazott –

országos átlagban 132,9 mm csapadék hullott, ami az 1981–2010-es átlag 213 százaléka.

De nemcsak az elmúlt szűk 40 évben kiugró ez a mennyiség, 1901 óta is csak kétszer regisztráltak többet.

Az idén már június ledobta a vándor köpenyét

Szélsőségekből tehát már az első öt hónapra is jutott, de igazán a második félévben durvult be az időjárás. Júniusban már a hónap közepén látni lehetett, hogy jó eséllyel minden idők legforróbbja lesz, és végül így is alakult: 3,6 fokkal volt átlagosan több a megszokottnál, a legmelegebb napokon közel 36 fokot mértek. (Júliusban Magyarország megúszta azt a hőhullámot, aminek köszönhetően Franciaország és Hollandia gyakorlatilag megfőtt a magasan negyven fok feletti hőmérsékletben.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden idők legmelegebb magyar júniusa felé haladunkNem véletlenül érzed úgy, hogy megfő az agyad. Az idei március még csak egy történelmi ötödik helyet hozott össze, de június az élre tör.

Ám így sem ez lett az idei legnagyobb anomália, mivel novemberben ennél is nagyobb volt az eltérés az átlagos hőmérséklettől. Bár az őszi hónapokra a OMSZ a végső pontos adatokat még nem közölte, és ezt valamiért kérésünkre sem küldték meg, az előzetes jelentés szerint novemberben 4 fokkal volt feljebb az átlagos középhőmérséklet, mint általában ilyenkor. Ezzel az ősz utolsó hónapja a harmadik legmelegebb lett 1901 óta.

A rekorder június és a bronzérmes november közötti négy hónapba pedig még kettő befért a top 10-es listára.

 

Az idei augusztusnál csak hat, az októbernél pedig nyolc melegebb volt az előző évszázad kezdete óta.

Utóbbi azért is érdekes, mert október elején még hidegrekordot mértek: nyolcadikán -6,2 fok volt Nyírlugason. Igen ám, de a hónap végére átfordult az időjárás, négy egymást követő napon is melegrekordot regisztráltak, ami nagyban hozzájárult, hogy 2019 ősze lett összességében a legmelegebb az elmúlt 120 évben.

 

Idén egyébként október végéig összesen tizenhárom hőmérsékleti szélsőértéket mértek: háromszor a hideg, tízszer a melegrekord dőlt meg. A leginkább szélsőséges hónap a már említett október volt, de két-két rekordot hozott a február, a június és a július is.

 

Százhúsz év, 1,5 fok

Persze néhány kiugró érték még nem feltétlenül jelez tartós változást, de Magyarországon a hosszútávú trendek is egyértelműen azt mutatják, hogy minden évszakban folyamatosan egyre magasabb az átlaghőmérséklet. A leggyorsabban a tavaszi időjárás változik: itt a OMSZ szerint “az adatokhoz illesztett lineáris trend 1,5°C-os melegedést mutat az 1901–2019-es időszakban”. Nyáron ugyanez 1,4, ősszel 1,1 fok. Utóbbi két évszakban azonban az elmúlt időszakban különösen látványos lett a felmelegedés:

az öt legforróbb nyárból négy, az öt legenyhébb őszből három volt a most végződő évtizedben.

A legkevésbé látványosan a hosszútávú trendek alapján a tél melegszik. Itt az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a változás kizárólag a februárok enyhébbé válásának köszönhető.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat csapadék hőmérséklet időjárás klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.