A szelektív hulladékgyűjtés lakossági és ipari szinten sem egyszerű feladat. Egy háztartásban nap mint nap botunk olyan szemétbe, amiről nehéz eldönteni, hogy lehet-e szelektíven gyűjteni egyáltalán, és ha igen, akkor hova kell dobni. A szelektív hulladékkelezőknek viszont emiatt rengeteg pluszmunka a rosszul szelektált szemét kiválogatása.
Ezt a két problémát oldaná meg egyszerre egy új módszer, amiről a BBC készített videóriportot. A norvég hulladékipari multi, a Tomra német gyárában egyelőre csak tesztelik az újrahasznosításnak ezt a teljesen újszerű módját. A technológiának két része van: az egyik a csomagoláson, a másik pedig a szelektáláson változtat. Ahhoz, hogy ilyen módon lehessen szelektálni, a termékek csomagolására szabad szemmel láthatatlan vonalkódokat helyeznek el.
Ezeket a vonalkódokat papírra és műanyagra is rá lehet nyomtatni. A sima vonalkódokhoz képest a technológia előnye, hogy mivel a termékek teljes felülete be van borítva vonalkódokkal, a kód attól függetlenül leolvasható, hogy milyen pozícióban kerül a leolvasó géphez.
A gyárban a szemét futószalagon jár körbe, ugyanúgy, ahogy egy hagyományos hulladékkezelőben. Csakhogy a szemetet nem dolgozók szelektálják, hanem egy gép. A gép folyamatosan szkenneli a szemét felületét, másodpercenként 150 képet készít. Így látja a vonalkódokat, amik a szemét fajtájára vonatkozó információt tartalmazzák. Az azonosítást követően pedig levegővel fújják a szemetet fajtájának megfelelő irányba.
Dr Ravi Sharma, a vonalkódos technológiát fejlesztő Digimarc munkatársa szerint 90 százaléknál is magasabb a módszer hatékonysága, és a technológia legfőbb előnye, hogy nagyon hatékonnyá teszi az élelmiszerek és más termékek csomagolásának, például mosószeres flakonok szétválasztását.
A hatékonyságot az is javítja, hogy már a háztartási szelektálás is sokkal pontosabb lehet, ugyanis a beolvasó technológia mobilalkalmazás formájában is elérhető, ami segít a háztartási szelektálós dilemmák megoldásában. Ugyanez a technológia az önkiszolgáló kasszás fizetést is jóval egyszerűbbé teheti.
A tesztelés a HolyGrail nevű projekt keretein belül zajlik. A projektben 20 globális nagyvállalat, többek között a Nestlé, a Henkel, a Danone, a Pepsico és a Procter and Gamble is részt vesz. A terv szerint 2020-ban élesben is kipróbálják a technológiát egy hulladékkezelőben, és 2021-től már az európai piacon is megjelenhetnek ilyen vonalkóddal ellátott termékek.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
