Ember legyen a talpán, aki átlátja, mi történik éppen a magyar autóiparban. A statisztikák szerint minden rendben, közben azonban nem múlik el úgy hét, hogy ne érkezzen nemzetközi hír arról, hogy egy idehaza is fontos ágazati szereplő csoportszinten megszorításokra készül, vagy ne értesülnénk jelentős itthoni szereplő racionalizálásra irányuló szándékáról.
Kezdjük a termelési adatokkal. A magyar járműipar tavaly nem futott valami nagy évet, kibocsátása 0,2 százalékkal csökkent, részben az Audinál zajló modellváltás miatt. Ráadásul már az előző két év sem volt igazán fényes, 2016-ban 0,6, 2017-ben 1,8 százalékkal gyarapította termelését a szektor. Vagyis nem volt magasan a bázis, mindenesetre az egy évvel korábbi szinthez képest idén több hónapban is kiemelkedő növekedési számokat láthattunk az ágazatban:
Ez jórészt annak köszönhető, hogy elkészült egy sor beruházás, így a (sztrájk ellenére) újra felpörgő Audi mellett mások is húzták a szektort. Szeptemberre ismét kifejezetten dinamikus, év/év alapon 22 százalékos növekedési adatot közölt a KSH, igaz, hozzáfűzte, hogy a 2018. szeptemberi bázis termelési szintje viszonylag alacsony volt. Idén az első kilenc hónapban összességében 12,6 százalékkal nőtt a szektor kibocsátása.
A jövő szempontjából ugyanakkor fontosabb a rendelésállomány, amelynek növekedési üteme a tavasz közepéig gyorsult, onnantól lassult. Augusztusban és szeptemberben viszont már csökkent a rendelések összesített értéke az egy évvel korábbihoz képest, ráadásul gyorsuló ütemben. Ha ez a trend folytatódik, az a gravitáció törvényeinek megfelelően némi fáziskéséssel a kibocsátást is fékezni kezdi majd.
Mivel legutóbb az Audi leépítési terveiről írtunk, megnéztem a vállalat szűkebb környezetét, Győr-Moson-Sopron megyét, hogyan alakult az ottani jelentősebb járműipari vállalatok létszáma. Egészen pontosan azt a 25 céget vettem bele az elemzésbe, amely az utóbbi években szerepelt a megye száz legnagyobb árbevételű cégei között, és tevékenysége jelentős részben a járműiparhoz kötődik – részletek a csillagra kattintva*Konkrétan azokat a meghatározó részben a járműiparban tevékenykedő vállalatokat néztem meg, amelyek szerepeltek a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Lapcom gondozásában megjelent Presztízs Magazin Top 100 című különkiadvány legutóbbi két számában, a 2016-os és 2017-es eredményeiknek köszönhetően. A létszámadatok az Opten adatbázisából származnak. Néhány vállalatot azért kellett kihagyni, mert a havi bontású létszámadatai nem voltak reálisak az éves beszámolók, saját honlapjaik és a NAV-adatbázis tükrében. Kihagytam azokat a cégeket is, amelyeknek ugyan a megyében van a székhelyük, de alkalmazottjaik jelentős része máshol dolgozik..
Ha az elemzésbe bevont 25 vállalat elmúlt egyéves létszámadataiból indulunk ki, a megyében a járműipari foglalkoztatottság idén márciusban érte el csúcsát, utána lassú csökkenés kezdődött. A nagyjából 800 főnyi fogyatkozás nem túl jelentős, nem egészen 3 százalékos lemorzsolódásnak felel meg.
Igaz, a különbség nagyobb lenne a visszapillantókat gyártó SMR 400 fős létszámbővülése nélkül, amelynek jelentős része minden bizonnyal nem Győr-Moson-Sopron megyében valósult meg, mivel idén májusban avatták fel a cég Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő túrkevei üzemét, ahol a korábbi bejelentés szerint 415 munkahelyet hoznak létre. Ez a tendencia azért nincs feltétlenül ellentmondásban a termelés bővülésével, mert az utóbbi évek munkaerőhiányára és béremelkedésére a leginkább kézenfekvő válasz a hatékonyság növelése, például automatizáción keresztül.
Megyei és havi bontásban a KSH nem közöl járműipari, csak ipari termelési adatot, ebből az látszik, hogy a januári visszaesés után – amely jó eséllyel az Audi-sztrájknak tudható be – gyorsan talpra állt a megye ipara, ezt követően pedig nagyobb kilengésekkel, de az országos irányt követte. A megyei járműiparra első féléves adat van, amely szerint 16 százalékkal növelte a termelését.
A következő hónapokban nagy kérdés lesz, hogy fennmarad-e a széttartó tendencia, azaz a helyi járműipar létszámcsökkenés mellett növeli-e termelését. Ez a teljes magyar autóipar szempontjából sem mindegy, messze Győr-Moson-Sopron járműipari kibocsátása a legnagyobb ugyanis*Nemcsak a többi megyéhez, hanem Budapesthez képest is., termelési értéke az idei első félében 1691 milliárd forintot tett ki.
Adat
Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Az egyik probléma megoldódott a magyar mezőgazdaságban, de máris itt a másik
Sokkal többet műtrágyáznak a magyar gazdák, mint tavaly. Önmagában azonban ez nem lesz elég, hogy megmentse a mezőgazdaság évét.
Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt
Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsiemelés előtti időszakban megszokottól.
Fontos
Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.
Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
