Bár hosszú idő után először javult érdemben a vállalkozási környezet Magyarországon a Világbank ezt értékelő mutatószáma szerint, az üzletelés itthon még mindig nagyon körülményes a régióhoz képest. A Doing Business 2020 című kiadványában az 52. helyet sikerült megcsípnie hazánknak, pont ugyanazt, amit tíz évvel korábban. Az elmúlt évtizedben voltunk jó tíz helyezéssel előrébb és néhánnyal hátrébb is, miközben a kelet-közép-európai régió egy része tartósan előttünk jár, egy másik része pedig pont ebben az időszakban előzött meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig nem javult a magyar versenyképesség, pedig törvényt is hoztak ráÚgy látszik ez sem elég, mélyebb gondok vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTanulságos, hogy mi húzza le Magyarországot a versenyképességi rangsorbanNem állnánk ilyen rosszul a Világbank listáján, ha nem engednénk kisemmizni a cégek kisebbségi tulajdonosait.

Drágább, lassabb, körülményesebb

A Világbank évente publikált elemzésében időről időre 190 országot vizsgál meg aszerint, hogy mennyire könnyű ott egy vállalkozást elindítani, illetve fenntartani, és az eredmények alapján állít össze egy globális rangsort. Tucatnyi különböző területen nézik át a szabályozást és a piaci környezetet. Vizsgálják mások mellett, hogy mennyire bonyolult építési engedélyt szerezni, milyen a hozzáférés az elektromos hálózathoz, mennyi ideig tart egy ingatlan adás-vételi tranzakció, hogyan alakul az adózás illetve mennyire egyszerű bekapacsolódni egy vállalkozásnak a nemzetközi kereskedelembe. Emellett részletesen feltárják a munkaerőpiaci helyzetet és egy konkrét példával azt is, hogy milyen az, ha egy vállalat kapcsolatba kerül a kormányzattal^*egy út újraburkolásának folyamatát illetve annak idő és adminisztrációigényét vizsgálják, de ennek eredményei nem épülnek bele az összesített mutatószámba..

A lista elején egyébként sok meglepetés nincs.

Az első helyen már évek óta Új-Zéland áll, a második pedig az a Szingapúr,

amit korábban épp a mostani éllovas szorított le a dobogó második fokára. A harmadik ezúttal Hongkong lett, amely évek óta cserélgeti pozícióját Dél-Koreával és a legelőkelőbb helyen álló európai országgal, Dániával.

A rangsor első negyedében nem meglepő módon főleg fejlett országok vannak, az első ötvenbe például Latin Amerikából egy állam se került be, és Afrikából is csak kettő: Ruanda, illetve a 13. helyen álló apró szigetország, Mauritius. Utóbbiak azonban a kivételek közé tartoznak, hiszen az afrikai országok többsége a lista legvégén tanyázik. Az utolsó Szomália például kevesebb, mint negyedannyi pontot kapott a Világbank elemzőitől, mint Mauritius.

Az élen és a hátul lévők között tényleg látványos különbségek vannak. Az utolsó ötven helyezettnél például átlagosan hatszor annyi ideig tart beindítani egy vállalkozást, mint a top 20-ban szereplő országoknál, de egy ingatlan adásvétel is nagyjából hatszor-hétszer tovább tart. Ráadásul a jövedelemhez viszonyítva a fejlett országokban sokkal olcsóbb a vállalatalapítás: ebben a körben az egy főre jutó^*vélhetően éves, bár ezt nem derül ki egyértelműen jövedelem 4,2 százalékából el lehet indítani egy vállalkozást, míg a szegényebb országokban ugyanez az arány 50 százalék.

Az elemzés készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy ők ugyan a korrupció hatását egyáltalán nem vizsgálják, de az a tapasztalat, hogy a listán előrébb szereplő országok ebből a szempontból is jobban állnak. Ami logikus is, hiszen a rangsorban elfoglalt kedvezőbb helyezés kevesebb és rövidebb ideig tartó érintkezést feltételez a vállalatok és az állami szervek között, ami csökkenti a korrupció lehetőségét.

Toporgó régió

Magyarország ezúttal tavalyhoz képest egy helyet javítva az 52. lett, közvetlenül Fehéroroszország, Montenegró és Horvátország mögött, de kicsivel megelőzve Marokkót, Ciprust és Romániát. A helyezésünkön és a kapott pontszámon is három év után először sikerült javítani, de hosszabb távon is hasonló a helyzet, hiszen 2008 óta a 41 és az 54 hely között mozgunk.

Ez a stagnálás egyébként nem magyar sajátosság, a közvetlen térségünk nagy részére is igaz, más kérdés, hogy a régiós államok többsége nálunk kedvezőbb helyzetben topog egy helyben. Az EU-hoz velünk egy időben csatlakozó országok közül a legjobban a balti államok állnak: a litvánok például éppen csak kiszorultak a top 10-ből, de az első húszban van Lettország és Észtország is. Rajtuk kívül előznek minket a szlovének, a szlovákok, a csehek és a lengyelek is.

Még úgy is, hogy pontszámban ezek az országok sem javultak az elmúlt években. A lengyel helyzetet folyamatosan egyre gyengébbre értékeli a Világbank, de az elmúlt négy évben a csehek és a szlovákok sem tudtak javulni.

Szemben a balkáni régióval, ahol a szerbek, a szlovének és a horvátok is előretörtek. A leglátványosabb változást Szerbiánál látni: ők a 2015-ös listán még csak a 91. helyen álltak, míg most a 44-ek, megelőzve a szlovákokat is.

Kérdés persze, hogy mindezt milyen eszközökkel sikerül elérni, a vállalkozási környezet javulását hozó kormányzati intézkedések ugyanis jellemzően nem népszerűek. A Világbank elemzésében például a vállalatok szempontjából pozitív fejleményként emelték ki a rabszolgatörvényként elhíresült jogszabály egyik legtöbbet támadott pontját, az évi 400 órányi túlmunkát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat vállalkozás vállalkozói környezet Világbank Olvasson tovább a kategóriában