Nem sokat nyert a főváros Tarlós István 2010 óta tartó főpolgármesterségével, ha a város vagyonát*A nyolcszáz oldalas vagyonleltárat ide kattintva lehet letölteni pdf-ben. elemezzük. A 2010-es évben a város eszközei a mérleg alapján 2227 milliárd forintot értek, ami 2018-ra 2280 milliárd forintra nőtt. Ez a csupán 2,4 százalékos növekedés, ami azt jelenti, hogy reálárfolyamon még csökkent is a főváros vagyona, méghozzá 13 százalékkal.*2010 óta ugyanis a KSH adatai szerint a pénzromlás mértéke 18 százalékos volt, így mai áron számolva 2010-ben 2627 milliárd forint volt a főváros vagyona.
Budapest vagyonának a legnagyobb része ingatlanban van. Az utolsó elérhető adatok alapján ez adja a teljes vagyon 69 százalékát, 1,5 ezer milliárd forintnál is többet. A fővárosi cégek 300 milliárdot érnek. A vagyon soknak tűnik, ezt azonban nem használhatja arra a főváros, amire csak akarja. Nem lehet például csak úgy pénzzé tenni, hiszen a teljes vagyon 57 százaléka egyáltalán nem forgalomképes, további 33 százaléka pedig csak korlátozottan. Nem adhatja el ha akarja sem a főváros az útjait, villamosvonalait, de még a legtöbb cégét sem.
A vagyonelemek felsorolása igen érdekes dolgokat is tartalmaz, nem csak száraz könyvelési tételekkel találkozhatunk. Talán a legérdekesebb, hogy a főváros még növendék-, hízó és egyéb állatok sort is nyilván tart, ahol 355 millió forint értéket könyvel. Jó eséllyel az állatkert állománya lehet. Az is kiderült, hogy a Fővárosi Levéltár 37 kilométernyi levéltári anyagot kezel*iratfolyóméterben számolva. Valahogy a fővárosnál kötött ki az Est Média 65 millió forintnyi kötvénye is.
Részletesebben nézve a vagyont, annak legnagyobb részét, közel harmadát a közutak teszik ki. A közparkok értéke 262 milliárd forint, ez a vagyon 13 százaléka. A közművek értéke 142 milliárd, a vízközműveké további 71 milliárd. Talán meglepő lehet, de az aluljárók értéke (22 milliárd), magasabb, mint az erdőké (18 milliárd). Az is kiolvasható, hogy a városháza értékét – néhány kapcsolódó irodával együtt – 12,1 milliárdra tartják.
A céges részesedések értékének meghatározása nem egyszerű feladat. Már az sem könnyű kérdés, hogy mely cégekben van a fővárosnak részesedése, hiszen a fővárosi intézményeknek is lehetnek ilyen érdekeltségei, sőt, azoknak is további cégei. A mérleg azonban csak a közvetlen fővárosi cégeket tartalmazza. Ez az 51 vállalati részesedés összesen közel 296 milliárdot ér, de további 7 vállalkozás, ami a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. része, további 35 milliárdot.
A fővárosi cégek értékének 80 százalékát olyan cégek teszik ki, amelyek teljes mértékében Budapest tulajdonában állnak. Bár 19 cégben csak kisebbségi tulajdonos a főváros, de ezek értéke az összes céghez mérten elhanyagolható, a 331 milliárdos összérték alig 0,8 százalékát teszi ki.
A cégeket vizsgálva az látható, hogy valójában csak négy cég adja az összes értékének 91 százalékát. A BKV (116 milliárd Ft), BVH (103 milliárd) a város üzemeltetéséhez szükséges, nem igazán forgalomképes cégek. Ugyanakkor a csatornázási művek, azaz az FCSM Zrt. (53 milliárd) és a FŐTÁV Zrt. (28 milliárd) már olyan társaságok, amiknek a piacon is jelentősebb értéke lehet: ezek akár értékesíthetőek, privatizálhatóak is lehetnének. A cégek jelentős árbevétel és profit mellett működnek.
A tíz legértékesebb céget alaposabban is megvizsgáltuk, mivel ezek adják a vagyon 98 százalékát. A cégek árbevétele 2014 és 2018 között 3,3 százalékkal növekedett. Ez elég alacsony, mivel ebben az időszakban az infláció 5,6 százalék volt. A cégeknek azonban nem csak árbevétele van, az egyéb bevétel közel 30 százalék volt. Ennek összege csökkent ebben az időszakban, 2,2 százalékkal.
Az egyéb bevételek alapvetően a fővárostól és egyéb állami szervektől érkező támogatásokat tartalmazzák. Ez különösen a BKK esetében jelentős, hiszen a 146 milliárdnyi teljes egyéb bevételből ez a cég adott 98 milliárdot. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az állam egyre kevesebb támogatást biztosított a budapesti közösségi közlekedésre, ez állt leginkább az egyéb bevételek csökkenése mögött.
A fővárosi cégek összes bevétele 500 milliárd forintot tett ki 2018-ban, ez kétszerese a fővárosi önkormányzat 226 milliárd forintos bevételeinek.
Nem csak a bevétek alakulásával van probléma. A cégek egyre kevesebb nyereséget értek el: a 2014-ben még 13 milliárd forintos üzemi eredmény azóta 4 milliárdra csökkent.
A legnagyobb fővárosi cégek adózott eredménye a 2014-es 10,5 milliárdról 2018-ra 8,5 milliárdos veszteséggé változott.
Az új városvezetésnek ezért nehéz feladata lesz, hiszen nem csak a szűkös önkormányzati költségvetéssel kell megküzdenie, hanem az egyre romló céges teljesítményekkel is.
A céges mutatók közül jelentősen nőtt az értékcsökkenési leírás. Ennek két oka is lehet. Egyrészt a beruházások hatására egyre nagyobb az amortizáció, amit költségként kell leírni. Másrészt a korosodó eszközök pótlása ezáltal egyre nagyobb valódi költséggel is jár.
De legalább a cégek gazdálkodása stabilnak tűnik, hiszen nőtt a saját tőke, az eszközök összege is, miközben az eladósodottság alig változott.
A pénzügyi mutatók közül szinte minden javult: csökkent az eladósodottság, nőtt a befektetett eszközök fedezettsége, nőtt a likviditás. Azonban az árbevétel arányos adózott nyereség szintje nem lesz hosszú távon fenntartható.
Az alkalmazottak száma közben gyorsan csökkent fővárosi cégeknél. 2010-ben még 17 623 munkavállaló volt, ami 2018-ra 15 535-ra csökkent. Nem csak a hatékonyság ennek a 13 százalékos csökkenésnek az oka. A BKK közel 2 ezer fős létszáma félezerre apadt, amivel a leginkább Tarlós István BKK-csökkentési elképzeléseinek feleltek meg – csakhogy valójában több új, kisebb cégbe tették át a munkavállalókat. A BKV közel 1137 fős állománycsökkenése pedig még relatív növekedés is, hiszen a MÁV-HÉV Zrt.-hez 2017 óta kerültek át a HÉV-ek dolgozói, ők most 1275-en vannak. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor összességében 700 fővel magasabb a munkavállalók száma, mint korábban.
A cégek gazdálkodásának áttekintését nehezíti, hogy sok esetben egymásnak és a fővárosi önkormányzatnak is nyújtanak szolgáltatásokat. Az ezt kiküszöbölő konszolidált adatok viszont nem nyilvánosak. Az alábbi grafikon a tíz legnagyobb értékű fővárosi cég pénzügyi adatait mutatja be, ám fontos kiemelni, hogy a BKV bevételei szinte teljes egészében a BKK-tól származnak. Ezt figyelmen kívül hagyva is a közlekedés hozza a legtöbb pénzt a fővárosnak: a BKK bevételei között nem csak a 60 milliárdos jegyárbevétel szerepel, hanem például a tehergépjárművek behajtási díjai és más közlekedési bevételek is.
A fővárosi cégek közül a legtöbb bevételhez még a közműcégek jutnak. A Főtáv (44,6 milliárd), az FCSM (39,3 milliárd) és a Vízművek (36,3 milliárd) együtt már akkora bevételt termelnek, mint a közlekedés. Ráadásul ezek a cégek 2018-ban 5,6 milliárdos adózott eredményt értek el, ami 4,7 százalékos profitráta. A BKK és a BKV azonban 8 milliárdos mínuszt ért el, ami a BKK piaci bevételeihez viszonyítva 9,4 százalékos negatív profitrátát jelent.
A főváros legjobb cége azonban a gyógy-, strand- és termálfürdőket üzemeltető BGYH Zrt. Ez 15,3 milliárdos árbevétel mellett 4,1 milliárdos adózott eredményt ért el a cég tavaly. A 27 százalékos profitráta pedig kiemelkedően jó, már-már extraprofitról beszélünk. Mivel a főváros alig lát valamit a kirobbanó turisztikai bevételékből, hiszen a kormányzat alig hagy helyben bármilyen adóbevételt, talán ez az egyetlen terület, amiből igazán jelentősen profitál a várost elöntő turistákból.
Ezért is érdekes, hogy a 9. legértékesebbnek nyilvántartott fővárosi vállalkozás egy alvócég, a Rác fürdő botrányos felújítása során létrejött REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft., ami egyelőre egy fillért árbevételt nem látott. A 2001-ben a felújítás miatt bezárt fürdő fejlesztőjének csődje miatt a felszámolótól lehetne az épületet és a hotelt megszerezni. Erre 7 milliárdos keretet biztosított a Tarlós István vezette városvezetés még 2019 tavaszán. Nagy kérdés, hogy ez mennyi idő alatt tudna megtérülni. Ennek a lassan két évtizedes kálváriának a megoldása is az új városvezetés feladata lesz már.
Közélet
Fontos