Naponta csak öt órát dolgoznak, de nincs Facebook, telefonálás és csevegés
A négynapos munkahétnek már viszonylag széles körű irodalma van, mi is mutattunk már be nemzetközi példákat ezzel kapcsolatban. De a munkaidőt természetesen úgy is le lehet rövidíteni, ha továbbra is minden nap be kell menni dolgozni, viszont nem kell nyolc vagy – az ebédszünet miatt – kilenc órát bent eltölteni. És nem az olyan négy- vagy hatórás állásokról van szó, amelyek mellé kevesebb fizetés jár, hanem arról, hogy a javadalmazás a teljes, nyolcórás állásnak megfelelő.
A Wall Street Journal (WSJ) egy német informatikai társaságról írt, amelynél sikerrel álltak át nyolcról ötórás munkanapokra. A bielefeldi vállalkozás tulajdonosa, Lasse Rheingans még alkalmazottként tapasztalta meg, hogy a munkahelyi facebookozás és a „válasz mindenkinek” típusú e-mailek mennyire rombolják a hatékonyságát. Ezért amikor megvette a szóban forgó IT-céget, úgy döntött, hogy ötórás munkanapot vezet be, viszont száműz minden zavaró tényezőt.
„Mindenki ismeri az érzést, amikor enerváltan ülünk az irodában, és facebookozunk vagy híreket olvasunk, hogy egy kicsit feltöltődjünk. De valójában ez nem segít. Szerintem érdemes az első öt órában fókuszáltan dolgozni, és aztán munkaidő után rendesen feltöltődni”
– fogalmazott a vállalkozó. Ennek érdekében munkaidőben senki sem léphet be közösségi oldalra, nem nézik jó szemmel a munkához nem kapcsolódó csevegést, a telefonoknak a táskákban a helyük, a céges e-maileket mindenki csak naponta kétszer nézi meg. A legtöbb értekezlet pedig maximum negyedórás lehet.
A honlapokat, alkalmazásokat és e-kereskedelmi platformokat fejlesztő cég tulajdonosa szerint az átállás után vállalkozása éppen olyan jó színvonalon szolgálja ki az ügyfeleket, mint előtte. Lasse Rheingans 2017-ben vette meg és nevezte át Rheingans Digital Enabler-re a 16 fős társaságot, amely tavaly már nyereséget termelt. A vállalkozó szerint a boldogabb alkalmazottak jobb munkát végeznek a megbízók számára, ráadásul munkarendjük miatt vonzó munkahelynek számítanak, ami nem mindegy a munkaerőhiánytól szenvedő német informatikai ágazatban.
Az alkalmazottak többsége pontban reggel 8-kor már dolgozik, habár ez nincs kőbe vésve. Néhányan arról számoltak be, hogy nyomást jelent ugyanazt a mennyiségű munkát kevesebb idő alatt elvégezni, és családtagjaiknak is hozzá kellett szokniuk, hogy délután 1-ig nem lehet velük kommunikálni. Cserébe viszont egyikük arról mesélt a WSJ-nek, hogy újra van ideje rajzolni, többet tud kosárlabdázni a barátaival, hétvégére pedig még egy részmunkaidős állást is elvállalt.
Mielőtt belevágott volna a reformba, Lasse Rheingans több nemzetközi példát is tanulmányozott. Ezek egyike az amerikai, San Diegó-i Tower Paddle Boards volt, ahol 2015-ben vezették be az ötórás munkanapokat. A cég vezérigazgatója azt mondta a WSJ-nek, hogy eleinte nagy siker volt, később viszont a nyári hónapokra korlátozták az alkalmazását.
„Elveszett a startup munkahelyi kultúra. Mindenkinek annyival jobb lett a cégen kívüli élete, hogy az már a munka iránti szenvedély rovására ment”
– fogalmazott Stephan Aarstol.
Brian Kropp, a Gartner HR-gyakorlatokkal foglalkozó vezető kutatója szerint az ötórás munkanap bevezetése egy szélesebb körű trendbe illeszkedik: a vállalatok igyekeznek nagyobb rugalmasságot biztosítani az alkalmazottaknak, akik közül sokan ezt fontosabbnak tartják, mint a fizetés mértékét. Ráadásul több kutatás is azt mutatja, hogy a legtöbben csak négy-öt órán át képesek hatékonyan dolgozni, vagyis a munkaidő csökkentése valójában nem veti vissza a cég teljesítményét. (Itt persze szellemi munkakörökről van szó, nyilván egy gyártószalag mellett más a helyzet.)
Nehézségek így is akadnak, például az ügyfelek kiszolgálása érdekében lehet, hogy lépcsőzetesen kell elosztani a munkatársak öt-öt óráit, hogy lefedjék a hagyományos munkanapot. Ahogy a bielefeldi cégnél sem pattanhat fel mindig mindenki délután egykor. De azért az ügyfelek is lassan megszokják az unortodox munkarendet, és időnként egy-egy alkalmazottjuk aziránt érdeklődik, hogy nincs-e felvétel a cégnél.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
