Az elmúlt öt évtizedben összesen húsz energiaipari nagyvállalat kibocsátása tette ki a világ teljes szén-dioxid- és metánkibocsátásának 35 százalékát. A Climate Accountability Institute (CAI) legfrissebb jelentéséből az derül ki, hogy ezek a cégek összesen 480 milliárd tonna szén-dioxidot és metánt juttattak a légkörbe.
Egész konkrétan a kibocsátások 90 százaléka származott a legnagyobb 20 kibocsátó termékeinek (benzin, kerozin, földgáz és szén) égetéséből, 10 százalék pedig a nyersanyagok kibányászása, finomítása és szállítása közben keletkezett.
A CAI elemzése az 1965 és 2017 közötti időszakban vizsgálja a cégek károsanyag-kibocsátását. Azért 1965 a vizsgálat kezdőpontja, mert az intézet közleménye szerint a hatvanas évek közepén a nagy olajipari cégek vezetői és az iparág szabályozásáért felelős politikusok már tisztában voltak a fosszilis üzemanyagok klímára gyakorolt hatásával.
1965 novemberében Lyndon Johnson amerikai elnök közzétette a tudományos tanácsadó bizottságának jelentését, amiből kiderült, hogy a fosszilis üzemanyagok égetése valószínűleg a globális átlaghőmérséklet növekedését eredményezi. Ugyanebben az évben az American Petroleum Institute elnöke a szervezet éves gyűlésén erre a jelentésre hivatkozva figyelmeztette az iparág képviselőit a jelentés eredményeire.
Ennek ellenére az olajpari cégek évtizedeken keresztül klímaszkeptikus áltudósokat pénzeltek és dollármilliárokat költöttek arra, hogy minél lazábban szabályozzák a szén-dioxid-kibocsátást az államok. Az OECD és a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2015-ben közel 400 milliárd dollárt költöttek a világ kormányai a szén-, kőolaj- és földgáztermelés és -felhasználás költségvetési támogatására, tehát az olajipar ebből a szempontból sem csak pusztán piaci keresletet elégít ki.
A legnagyobb nyolc kibocsátó között vannak tőzsdén kereskedett nagyvállalatok, mint például a Chevron, az Exxon, a BP és a Shell, valamint állami vállalatok, mint például a szaúdi Aramco vagy az orosz Gazprom. A legnagyobb nyolc cég kibocsátása az összes kibocsátás nagyjából 10 százalékát tette ki 1965 óta.
Érdekesség, hogy nemcsak a társaságok tevékenységének helyszínét, hanem a székhelyét tekintve is mindegyik kontinens*A hagyományosan számba vett földrészek, vagyis az összefüggő szárazföldet nem alkotó Óceánia nem, illetve természetesen a csak kutatók által lakott Antarktisz sem. képviselteti magát a 20 vállalat között. Amerika és Ázsia hét-hét, Európa négy, Afrika (az algériai Sonatrach-t) és Ausztrália (a BHP Billitont) pedig egy-egy céget adott a mezőnybe.
A CAI szerint bár a leggyakrabban a fogyasztóknál keletkezik a szén-dioxid-kibocsátás, a fosszilisüzemanyag-ipar úgy termelte ki és marketingelte évtizedeket keresztül a termékeit, hogy tudatában volt annak, hogy a felhasználásuk hozzájárul a klímaváltozáshoz. Ezért aztán az intézet szerint ezeknek a cégeknek morális, pénzügyi és jogi felelősségük, hogy hozzájáruljanak az általuk okozott problémák megoldásához.
A Guardian megkereste a listán szereplő összes céget, a húszból nyolc válaszolt a kérdéseire. Néhány cég azt mondta, hogy szerinte nem tartozik közvetlen felelősséggel azért, amilyen módon a termékeit a fogyasztók felhasználják. Több cég vitatta, hogy már a hatvanas években ismertek lettek volna a fosszilis üzemanyagok környezeti hatásai, vagy hogy az iparág kollektívan tett volna erőfeszítéseket a klímaváltozás elleni intézkedések késleltetése érdekében.
A legtöbb cég elmondta, hogy elfogadja a klímatudomány eredményeit, és támogatja a párizsi egyezményben foglalt károsanyag-kibocsátási célokat. Mindegyik cég megemlítette, hogy megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba invesztált az elmúlt időszakban, és elismerte, hogy az olajipari cégeknek felelőssége van a klímaválság elkerülésében.
A globális szén-dioxid-kibocsátás egyébként tavaly még mindig növekedett, miközben a klímaváltozás komolyabb következményeinek elkerülése érdekében a kibocsátás növekedésének meg kéne állnia, majd 2030-ig a kibocsátásnak 45 százalékkal csökkennie kellene, 2050-ig pedig el kellene érni a karbonsemlegességet az egész világon.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
