A környezetszennyezés és a klímaváltozás körüli vita, illetve párbeszéd elmúlt hónapokra jellemző, minden korábbinál erősebb fellángolása előtt is rendkívül erősen megjelentek a globális fogyasztásban a környezetvédelmi szempontok. Ezt pedig az üzleti szféra is felismerte, és ennek megfelelően egyre több cég kezdte az új fogyasztói elvárásoknak megfelelően átszabni a kínálatát. Talán ez a legfontosabb üzenete az Euromonitor 10 legmeghatározóbb globális fogyasztói trendet bemutató elemzésének.
A nemzetközi piackutató által azonosított trendek egyébként elég általánosak, és nincs is bennük sok meglepetés. Nem annyira újszerű gondolat, hogy
- öregszik a társadalom,
- az emberek azonnal akarnak megoldást problémáikra,
- sokan igyekeznek visszatérni a hagyományos termékekhez,
- a fogyasztói közeg egyre inkább nemzetközivé válik,
- és miközben digitálisan bárkivel együtt lehetünk,
- a valós térben egyre általánosabb a magány.
Ezeknek a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatása, illetve a cégek ilyen jellegű igényekre adott konkrét reakciója azonban már érdekesebb. A részben az idősebb korosztálynak szánt elektronikus biciklik vagy az egyedül étkezőket összehozó online platform kifejlesztése azt mutatja, hogy ezek a folyamatok tényleg valós piaci igényeket teremtenek.
A tíz trendből kettőt pedig egyértelműen a környezetvédelem egyre fontosabbá válása hajt.
A műanyagmentes társadalomra való törekvést nem kell túlmagyarázni, az viszont érdekes, hogy a tudatos fogyasztást tulajdonképpen az állatbarát magatartással azonosították a szerzők. Lényegében egy teljes fejezetet kapott, hogy a vegetáriánus és vegán életforma terjedése milyen változásokat hoz.
A húsfogyasztás elhagyása pedig valóban egyre általánosabb. A kiadvány szerint hét olyan ország volt, ahol 2016-ról 2017-re – tehát valószínűleg még a téma fellángolása előtt – legalább százezerrel nőtt a vegetáriánusok száma. A rekorder Nigéria, ahol közel másfél millióan hagytak fel a húsevéssel, de 1,2 millióan döntöttek így Pakisztánban is.
Ez már elég jól mutatja, hogy nem kizárólag a fejlett világra jellemző ez a folyamat, ami kicsit gyengíti is az Euromonitor állításait. Bár a piackutató szerint a tudatos fogyasztás feltörekvő államokban is egyre általánosabb – különösen a magasabb jövedelmű fiatal városiak körében -, nem tűnik valószínűnek, hogy például Pakisztánban teljes mértékben ez történik.
Az azonban nem kérdés, hogy például a németeknél emiatt lett több mint 200 ezer új vegetáriánus, és valószínűleg hasonló a helyzet Olaszországban és Brazíliában is. Egy másik kutatás szerint a németeknél ebben az időszakban a hagyma és a káposzta kivételével minden zöldség fogyasztása emelkedett, összességében pedig közel 200 ezer tonnával több zöldséget vásároltak az országban 2018-ban, mint egy esztendővel korábban.
Itthon ilyen egyértelmű trendet nem lehet felvázolni. Hosszabb távon a húsfogyasztás jóval gyorsabban nő, mint a zöldségeké: a statisztikai hivatal adatai szerint előbbiből 15, utóbbiból pedig csak 6 százalékkal fogyott több 2017-ben, mint hét évvel korábban. Ám pont a legutóbbi olyan évben, amiről már vannak adatok*2017, a húsfogyasztás kissé visszaesett, a zöldség viszont emelkedett. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ebből nem nagyon érdemes hosszútávú következtetéseket levonni.
Az ugyanakkor jól látszik, hogy a fogyasztás alakulása igencsak jövedelemfüggő. A zöldségvásárlás azért ugrott meg, mert a rosszabb körülmények között élők ebből a szempontból elkezdtek felzárkózni a vagyonosabbakhoz. A társadalom jövedelem szerint alsó 30 százalékában nagyjából negyedével nőtt a zöldségek iránti kereslet, miközben a leggazdagabbak között kissé még csökkent is.
Ezzel szemben a húsnál nincs ekkora különbség. Bár a szegényebbek körében itt is nagyobb volt a növekedés, de itt a középosztály szintén jelentős bővülést mutatott fel, és a gazdagoknál is látványosan emelkedett a fogyasztás.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
