Tegyük fel, hogy van egy hitelkártyád, és képes vagy ésszel használni. Soha nem költesz róla többet, mint amennyit a havi határidő előtt ki tudsz egyenlíteni, így soha nem számolnak fel neked kamatot, csak a kártya éves díját kell kifizetned. Cserébe viszont a vásárlásaid után százalékos visszatérítést kapsz, így a családod évente 50-100 ezer forintot visszakap, másképp fogalmazva: ennyivel többet tud elkölteni, ahhoz képest, mintha sima bankkártyát használna.

Ezek szerint te egy jó adós vagy, így akár azt is gondolhatnád, hogy ha például lakáshitelt igényelsz, akkor ez jó pontnak számít majd. De nem, hátrányba fogsz kerülni.

Magyarországon körülbelül 1,3 millió hitelkártyát használnak, és ez jóval kevesebb, mint a bankkártyák száma. A kettő között az az alapvető különbség, hogy a bankkártyával a számládon lévő pénzt lehet elkölteni, például a hónap elején megkapod a fizetésed, és abból költhetsz, ameddig tart a pénzed. A hitelkártyánál viszont a bank megállapít egy hitelkeretet (jellemzően a havi fizetésed 3-6-szorosát), és a bank pénzét kezded költeni, az így keletkező tartozásodat pedig majd hó végén fizeted ki, például átutalod az aktuális összeget a bankszámládról, ahova a fizetésed érkezik.

A játék lényege, hogy ha nem nyújtózkodsz tovább a takaródnál, és nem költesz többet hitelkártyával, mint amennyit időben vissza tudsz fizetni, akkor lényegében kamatmentes hitelt vettél fel. Ennek az lehet az egyik előnye, hogy a bankok változó mértékben, jellemzően 1-5 százalék között a vásárlások értékét visszatérítik neked. Ha azonban nem vagy fegyelmezett, és megcsúszol a fizetéssel, akkor nagyon magas kamatokkal büntet a bank.

A szabályok azonban nem tesznek különbséget a fegyelmezett és a fegyelmezetlen hitelkártya tulajdonosok között, amikor azok más hitelt szeretnének felvenni. Ha például lakáshitelre lenne szükséged, és van egy 800 ezer forintos hitelkerettel bíró kártyád, akkor alapból úgy indulsz a hitelbírálaton, hogy a kereted 5 százaléka, azaz 40 ezer forint havi törlesztő részleted van. Akkor is, ha a hitelkártyád miatt még soha nem fizettél törlesztést, sőt, pénzügyi helyzetedet csak javítottad vele. Sőt, akkor is a 800 ezer lesz a számítás alapja, ha mondjuk egy hónapban átlagosan csak 100 ezer forintot költesz a hitelkártyádról.

Ha azt a nem földtől elrugaszkodott esetet vesszük, hogy havi nettó 200 ezer forint az igazolt jövedelmed, és fel szeretnél venni egy 200 ezer forintnál nagyobb összegű hitelt, akkor a havi törlesztőrészleted nagysága nem lehet több a jövedelmed 50 százalékánál, azaz 100 ezer forintnál (ez az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó korlátozás). Ha azonban van egy 800 ezres kerettel bíró hitelkártyád, akkor 40 ezret buksz a számolásnál, vagyis 100 helyett csak 60 ezerig mehetsz el a havi törlesztő megállapításánál. Pedig lehet, hogy az a havi 40 ezer soha fel sem merült, mint kiadás. Adott esetben még arra is kényszerülhetsz, hogy inkább visszaadod a hitelkártyádat.

A dolog elvi háttere egyébként érthető, a Magyar Nemzeti Banknál el is mondták nekünk, hogy a hitelkártya-keret felhasznált része havi rendszeres törlesztési terhet jelenthet a fogyasztónak.

A hitelkeret kihasználtsága és az esetleges valódi adósságszolgálat-többlet (például késedelmes törlesztés miatt) fogyasztónként azonban jelentős volatilitást mutathat, ezért szükséges meghatározni egy olyan, a piaci gyakorlat és tapasztalatok által meghatározható általános mértéket, ami várhatóan valódi addicionális törlesztési teherként megjelenhet és így figyelembe szükséges venni a jövedelemarányos törlesztőrészlet számításához. Jelenleg ez a súly 5 százalékos

– mondja az MNB, hozzátéve, hogy amennyiben indokolt, felülvizsgálhatja a mértéket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bank hitel hitelkártya törlesztés Olvasson tovább a kategóriában