Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. augusztus 3. 13:08 Élet

A boldogan tartott csirke húsát ennénk, de lehet, hogy nincs is olyan

A kutya egy bizonyos módon csóválja a farkát, és további számos egyértelmű jelét adja annak, ha örül. Ehhez hasonlóan elég jól meg lehet állapítani a kutya egyéb érzelmi állapotait is, például ha szomorú vagy egyenesen depressziós. De mikor boldog egy olyan csirke, amelyet vagy a húsáért, vagy a tojásaiért tenyésztenek egy farmon?

Ezt a kérdést azért lenne fontos minél jobban megválaszolni, mert a csirkehús hamarosan a világ legkedveltebb húsfajtája lesz, és a fejlett országokban a tudatos vásárlói magatartás részeként a fogyasztók szeretnének olyan csirke húsával találkozni a boltokban, amely boldogságban élte le az életét.

Ahogy a The Conversationben írja a belfasti Queen’s University kutatója, az állatjóléti elvárásoknak öt sarkalatos pontja van, és ez a csirkékre is vonatkozik. Azt szeretnénk, ha a csirkék nem éheznének/szomjaznának, nem éreznék tartósan kellemetlenül magukat, nem lennének fájdalmaik és betegségeik, normális lenne a viselkedésük és nem kellene félelemben élniük.

Ez azt jelenti, hogy ma már nem csupán azt várjuk el a tenyésztőktől, hogy a csirkék ne szenvedjenek, hanem azt, hogy boldogan éljenek. Előbbit még egyszerűbb lenne teljesíteni, utóbbit azonban sokkal nehezebb, mert korántsem egyértelmű, hogy mikor boldog egy csirke.

A kutatók jelenleg abból indulnak ki, hogy az élőlények nem játékosak, ha rosszul érzik magukat, vagyis a megfordított logika szerint valószínűleg boldogok, ha játszanak. A csirkéknél az 50-es évektől kezdve azt gondolták, hogy ennek jele lehet például a játékos harci ijesztgetés, amely végül nem csap át ütésváltásba, továbbá a céltalannak látszó futkározás, vagy az a jelenség, amikor a csirkék valamit a csőrükben tartva fogócskáznak egymással.

Később azonban sokan kétségbe vonták ezt, a harcot imitáló helyzeteken inkább agressziónak, a fogócskázást pedig szimplán a takarmány elrablásának tartották. A fogócskának azonban nincs közvetlen köze a csőrbe vett takarmányhoz, mert ma már tudjuk, hogy élelemmel bőven ellátott állatoknál is megfigyelhető a jelenség, illetve nem csak élelmet csőrükben tartva szoktak hasonló módon futkározni a csirkék. A szakemberek egy része azonban általánosságban még mindig nincs meggyőződve arról, hogy a madaraknak fejlett érzelemkifejezési eszköztára lenne.

Becslések szerint a világon jelenleg összesen 23 milliárd csirke van életben egy adott pillanatban, vagyis háromszor annyian vannak, mint az emberek.

Azért is nehéz eligazodni a kérdésben, mert az ember az elmúlt pár ezer évben annyira az igényeihez szabta a tenyésztést, hogy közben alapvetően megváltoztatta ezt a háziasított állatot.

A mai csirke biológiai felépítése már a római korban fogyasztott állatokéhoz képest is óriási változásokat mutat, pedig ebben az esetben csak durván 2 ezer évről beszélünk.

A mai csirke még a középkori fajtatársánál is kétszer nagyobb,

csontozata ennek megfelelően az akkori állatokéhoz képest extrém nagy, ám a csontok összetétele kiválóan mutatja, hogy a mai állatok táplálkozása egysíkúbb, a genetikai sokféleségük pedig visszaszorult.

Mindez az ipari tenyésztésnek köszönhető, mert annak egyetlen célja a minél gyorsabb tömegnövelés. A modern csirketenyésztési módszerek az 1950-es évek után terjedtek el világszerte, és azt eredményezték, hogy egy mai csirke ötször gyorsabban éri el a vágósúlyát, mint 60 évvel ezelőtti társa.

A modern brojler csirke csak 5-6 hétig él, aztán levágják.

A csontozata a rárakódó súly miatt már olyan mértékben deformálódott, hogy ha nem vágnák le, akkor is csak legfeljebb további egy hónapig élhetne.

Sok egyed azonban még korábban elpusztul, légzőszervi vagy szívproblémák miatt.

Mindez természetesen tudatos emberi tevékenység eredménye. Az ember a tenyésztés során mindig a számára kedvező tulajdonságú mutációkat felmutató egyedeket válogatta ki, és tenyésztette tovább, vagyis az évszázadok alatt tudatosan megváltoztatta az állatok genomját. Ilyen értelemben minden mai csirke génmódosított (szabályozási értelemben azonban nem, mert a módosítást nem biotechnológiai eljárásokkal érték el).

A csirke elődjét egyébként körülbelül 6 ezer évvel ezelőtt háziasították délkelet Ázsiában, és hellenisztikus korban kezdték el táplálékként hasznosítani. Csakhogy a szelekció egészen az 1950-es évekig nem volt annyira hatékony, hogy a változások gyorsak legyenek. A csirke emberi igényekre szabása csak azóta gyorsult fel, de nagyon.

Így az igazi kérdés ma már az, hogy egy csirke ilyen körülmények között egyáltalán lehet-e boldog valaha is? A csirkehús felé mindenesetre azért fordulnak a fejlett világ fogyasztói, mert a sertést és a marhát környezetvédelmi okokból egyre inkább mellőzni szeretnék, a csirke pedig viszonylag olcsó és viszonylag egészségesnek tartott alternatíva.

A kereslet nő, de erre valószínűleg már nem lehet az a válasz, hogy még gyorsabban még nagyobbra növő egyedeket tenyésztünk ki. A világ legnagyobb baromfitenyésztő óriásai közül kettő, a Tyson Foods és a Perdue Farms egyaránt a növényi eredetű fehérjeforrások fejlesztésébe teszi a pénzét, vagyis hosszabb távon még ők sem tartják reálisnak, hogy a csirkehús lesz az ember legfőbb fehérjét tartalmazó alap-élelmiszere.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem biztos, hogy jót tesznek az egészségnek a húspótló ételekA vegán burgerek segítenek megfékezni a klímaváltozást, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy egészségesebbek lennének, mint a marhahúsból készülők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet boldogság csirke csirkehús élelmiszer Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 22. 06:04 Élet, Vállalat

Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat

Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Fontos

Holtzer Péter
2024. november 23. 06:07 Podcast

Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban

Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.

Hajdu Miklós
2024. november 22. 11:05 Közélet, Vállalat

Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el

A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.

Hajdu Miklós
2024. november 21. 14:01 Vállalat

Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg

Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.