Idén év elején nagyjából kora tavaszig feltűnően sok volt a sztrájk az országban, és nemcsak érzetre volt több a munkabeszüntetés, hanem a statisztikák is megerősítik ezt a jelenséget.

A Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, Berki Erzsébet friss tanulmánya a 2010 óta eltelt időszak munkaügyi akcióit elemzi. A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy 2010 óta a sztrájkok száma végig a 2010 előtti évek átlaga alatt maradt,

az idén viszont már annak ellenére a korábbi időszak átlagát meghaladó számú sztrájk volt, hogy még csak egy hónappal vagyunk túl az év felén.

Az ábrán az is látszik, hogy 2010 óta sok volt a munkabeszüntetéssel együtt nem járó akció, mint például a tüntetés vagy az aláírásgyűjtés. Ennek a tanulmány szerint az az oka, hogy 2010-ben megváltozott a sztrájktörvény, és ettől a potenciális sztrájkszervezők megijedtek, és inkább tüntetéseket szerveztek munkabeszüntetés helyett.

„A törvénymódosítás interpretációi szinte kivétel nélkül arról szóltak, hogy ettől fogva lehetetlen a sztrájk, holott a még elégséges szolgáltatás nyújtására nem kötelezett szektorokra nézve mindössze annyi változás történt, hogy a jogellenes sztrájkok közé bekerült az az eset is, ha a szervezők nem tesznek eleget a munkáltatóval való együttműködési kötelezettségüknek. Hogy ez utóbbi mit jelent, annak a tartalmi kifejtésére nem került sor” – írja Berki a tanulmányban, aki szerint ugyanakkor ez a félelem alaptalannak bizonyult, amit a 2019-es sztrájkhullám bizonyít.

Az akciók címzettje leggyakrabban a kormány vagy a parlament volt. Ennek a tanulmány szerint az az oka, hogy Magyarországon a kormány elég gyakran belefolyik a munkafeltételek alakításába, a versenyszférában például a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásán, a közszférában pedig a jogállási törvények és a szaktörvények meghozatalán keresztül, ezekkel közvetlenül szabályozva a munkafeltételeket. A másik ok pedig az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók a közvetlen tárgyalás helyett a kormány segítségével akarják megoldani a problémáikat.

Az akciók célja egyébként leggyakrabban bérrel volt kapcsolatos. Tíz év alatt az akciók követelései csak az esetek 6 százalékában teljesültek teljesen, 17 százalékban részben; 64 százalékban viszont teljesen eredménytelenek voltak. A leghatékonyabb akció a figyelmeztető sztrájk volt, ami az esetek felében volt eredményes a vizsgált időszakban, a sztrájkok hatékonysága 30 százalék körül alakult, viszont az összes többi akcióból csak minden ötödik-hatodik vezetett értékelhető eredményre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA győri Audi-sztrájk bármelyik országban nagyot ütött volnaA három héttel ezelőtti munkabeszüntetés több sztrájknapot eredményezett, mint amennyit az elmúlt tíz évben összesen mértek Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat munka sztrájk Olvasson tovább a kategóriában