Idén év elején nagyjából kora tavaszig feltűnően sok volt a sztrájk az országban, és nemcsak érzetre volt több a munkabeszüntetés, hanem a statisztikák is megerősítik ezt a jelenséget.
A Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, Berki Erzsébet friss tanulmánya a 2010 óta eltelt időszak munkaügyi akcióit elemzi. A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy 2010 óta a sztrájkok száma végig a 2010 előtti évek átlaga alatt maradt,
az idén viszont már annak ellenére a korábbi időszak átlagát meghaladó számú sztrájk volt, hogy még csak egy hónappal vagyunk túl az év felén.
Az ábrán az is látszik, hogy 2010 óta sok volt a munkabeszüntetéssel együtt nem járó akció, mint például a tüntetés vagy az aláírásgyűjtés. Ennek a tanulmány szerint az az oka, hogy 2010-ben megváltozott a sztrájktörvény, és ettől a potenciális sztrájkszervezők megijedtek, és inkább tüntetéseket szerveztek munkabeszüntetés helyett.
„A törvénymódosítás interpretációi szinte kivétel nélkül arról szóltak, hogy ettől fogva lehetetlen a sztrájk, holott a még elégséges szolgáltatás nyújtására nem kötelezett szektorokra nézve mindössze annyi változás történt, hogy a jogellenes sztrájkok közé bekerült az az eset is, ha a szervezők nem tesznek eleget a munkáltatóval való együttműködési kötelezettségüknek. Hogy ez utóbbi mit jelent, annak a tartalmi kifejtésére nem került sor” – írja Berki a tanulmányban, aki szerint ugyanakkor ez a félelem alaptalannak bizonyult, amit a 2019-es sztrájkhullám bizonyít.
Az akciók címzettje leggyakrabban a kormány vagy a parlament volt. Ennek a tanulmány szerint az az oka, hogy Magyarországon a kormány elég gyakran belefolyik a munkafeltételek alakításába, a versenyszférában például a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásán, a közszférában pedig a jogállási törvények és a szaktörvények meghozatalán keresztül, ezekkel közvetlenül szabályozva a munkafeltételeket. A másik ok pedig az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók a közvetlen tárgyalás helyett a kormány segítségével akarják megoldani a problémáikat.
Az akciók célja egyébként leggyakrabban bérrel volt kapcsolatos. Tíz év alatt az akciók követelései csak az esetek 6 százalékában teljesültek teljesen, 17 százalékban részben; 64 százalékban viszont teljesen eredménytelenek voltak. A leghatékonyabb akció a figyelmeztető sztrájk volt, ami az esetek felében volt eredményes a vizsgált időszakban, a sztrájkok hatékonysága 30 százalék körül alakult, viszont az összes többi akcióból csak minden ötödik-hatodik vezetett értékelhető eredményre.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
