A 24.hu szerdán számolt be arról, hogy tavaly a Horvátországban keletkező szennyvíziszap felét Székesfehérvár szélén, egy régi agyagbányában rakták le. A 24.hu korábban arról is írt, hogy Egerszalók mellett pedig Olaszországból és Szlovéniából érkező szennyvíziszapnak tervezik az elhelyezését.
Horvátország mellett Szerbiából is érkezik szennyvíziszap Magyarországra, ezt egy kedden megjelent cikk is megemlíti a szerb közszolgálati média honlapján. Egy 120 ezres*agglomerációval együtt szerbiai város, Szabács tavaly ősz óta az összes iszapját Magyarországra szállítja. Ez a cég honlapja szerint évi 4 ezer tonnát jelent, amely a Székesfehérvárra szállított mennyiség tizede.
Szerbiában a nagyobb városokban nincsen szennyvíztisztító, a lemaradásukat jól mutatja, hogy Belgrád az egyetlen európai főváros, ahol nem tisztítják a szennyvizet. Emiatt az iszap elhelyezését szolgáló infrastruktúra sem épült ki, így a szennyvíztisztítóval rendelkező kisebb városok számára óriási problémát jelent, hogy hova szállítsák a szennyvíztisztítás melléktermékének számító iszapot.
Szerbiában jelenleg uniós támogatással több szennyvíztisztítót is építenek, az iszapkezelési stratégia idén készült el. A szennyvíziszapot több módon lehet hasznosítani, például komposztként vagy áramot is elő lehet állítani belőle.
A szabácsi szennyvíztisztítónak éveken keresztül gondot okozott, hogy mit kezdjem az iszapjával. A szerb közmédiának a telep vezetője azt nyilatkozta tavaly ősszel, hogy mivel az állam nem segített a probléma megoldásában, ezért nekik kellett lépniük. Ez pedig azt jelentette, hogy onnantól kezdve Magyarországra szállítják az összes iszapot. Az nem derült ki a cikkből, hogy pontosan hova, vagy hogy milyen magyar céggel működnek együtt.
A Száva partján fekvő ipari városban a folyóba ömlik bele a megtisztított szennyvíz. A cég szerint az általuk kezelt víz 40 százalékkal tisztább, mint a Száváé.
A szennyvíziszap tárolásáról tavaly több cikk is megjelent a médiában, mivel egy hatvani telepről áradó bűz megkeserítette a környékbeliek életét.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
