Van egy lényeges különbség a magyar és az ingatag német Vapiano éttermek között
A Vapiano SE, vagyis az olasz ételekre alapozott nemzetközi étteremláncot 2002-ben elindító német vállalat hosszas tárgyalások után 30 millió eurós hitelhez jutott. A Die Welt cikke szerint ez körülbelül megegyezik azzal a veszteséggel, amelyet 2017-ben hozott össze a cég, a 2018-as számokat pedig még nem lehet tudni, mert azokat csak júniusban hozzák nyilvánosságra.
Korábban a német sajtó alapján már mi is írtunk arról, hogy a Vapiano üzleti modelljén változtatni kell, mert a romló pénzügyi eredményeket a frankfurti tőzsdén alaposan büntetni kezdték a befektetők. Miután azonban most már a magyar sajtó is egyre sűrűbben foglalkozik az étteremlánccal, elmentünk a magyar Vapianóhoz, hogy tisztázzuk, üzletileg hogyan kapcsolódnak a német vállalathoz.
Kell-e például attól tartanunk, hogy ha nem megy jól a németek szekere, akkor a magyar éttermek is bajba kerülnek? A kérdésre azért nem egyértelmű rögtön a válasz, mert az ehhez hasonló nemzetközi franchise rendszerek olykor egész bonyolult szerkezet szerint működnek.
A magyar Vapiano éttermeket nem a német Vapiano SE üzemelteti, de még nem is a Vapiano SE magyar leányvállalata, olyan ugyanis nincs.
A négy budapesti és egy győri éttermet a VAP Magyarország Kft. építette és üzemelteti, ez pedig Sári Péter ügyvezető és német üzlettársa tulajdonában van. A franchise megállapodás, amelyet még 2006-ben kötöttek a német Vapianóval, kizárólagos jogot biztosít a két üzletembernek arra, hogy a márkát (a hozzá tartozó tartalmi és formai követelményeket szigorúan betartva) Magyarországon fejlesszék.
Sári Péter azt mondta nekünk, hogy a franchise díj arányos a forgalommal, vagyis az éttermek a bevétel egy bizonyos százalékát fizetik ki a német partnernek. Ám hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, ez a partner nem a most 30 milliós tőkebevonásra szorult Vapiano SE, hanem a Vapiano Franchising International GmbH., amelynek Luxemburgban van a székhelye.
Mivel a Luxemburgba utalt franchise díjon felül a magyar cégnek nincs semmilyen pénzügyi függősége és kapcsolata a németekkel, sem közvetlen előnye, sem hátránya nem származik abból, ha a tőzsdén jegyzett német cégnek éppen jobban vagy rosszabbul megy az üzlete. Amíg Vapiano márka létezik, a magyar egység függetlenül működhet, csak a forgalomarányos franchise díjat kell költségként elkönyvelnie.
A német Vapiano SE részvényeinek árfolyama euróban, az elmúlt két évben. Forrás: Google Finance
Ebből következően a magyar éttermek sorsát leginkább saját üzleti eredményeik befolyásolhatják. A cégcsoport tavaly 3 milliárd forint bevétel mellett több mint 100 millió forint adózás utáni eredményt mutatott ki.
Sári Péter azt mondja, szükségszerűen hosszú távra terveztek már kezdettől fogva, mert látták, hogy a Vapiano éttermek kialakítása és a márka itthoni megismertetése komoly összegeket emészt majd fel. A német cég egyébként a honlapján azt írja, hogy egy új piacon az első étterem beindítása 2-2,5 millió euróba, azaz 650-800 millió forintba kerül, de ebben még nincsenek benne az egyéb, helyi sajátosságokból fakadó költségek. Ezek a német beruházási összegek természetesen Magyarországon szolidabbak, de ettől függetlenül a magyar piacon is invesztícióigényes az éttermek beindítása.
Sári Péter azt mondta nekünk, amikor az első éttermet a Deák Ferenc utcában megnyitották (ez azóta a Vörösmarty térre költözött), a budapesti ingatlanpiac annyira túl volt árazva, hogy közel 40 százalékkal drágább volt az euróban számolt bérleti díj, mint Bécsben.
A Vapiano szabályozza, hogy az éttermek milyen minősített beszállítóktól vásárolhatják az alapanyagokat, ami pénzügyi szempontból azért lényeges, mert ahogy Sári Péter mondja,
nem fordulhat elő, hogy leugrok a sarokra, és veszek 15 kiló akciós lisztet a pizzához.
Mindez persze azért érdekes, mert így a költségek jelentős része nyugati/nemzetközi szinten van, az ételek árát viszont nem lehet a bécsi vagy a hamburgi szinthez igazítani. Az első pár évben a magyar Vapiano a tulajdonosok várakozásával összhangban nem is termelt nyereséget, de a második budapesti étterem megnyitása óta sikerült pozitív tartományba fordítani a cégcsoportot.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
