Nemzetközi összevetésben is kifejezetten rosszul áll a kelet-közép-európai régió, különösen a Balkán a kanyaró elleni küzdelemben. A betegség azért került az elmúlt hetekben a figyelem középpontjában, mert világszerte egyre több helyen terjed a korábbinál sokkal nagyobb intenzitással. Az idei első negyedévben például az egy esztendővel korábbinál négyszer többen, összesen 110 ezren fertőződtek meg.
Bár az Egyesült Államokban már 22 tagállamában diagnosztizáltak kanyarós megbetegedéseket, alig három hete New Yorkban pedig szükségállapotot is elrendeltek, a járványok eddig inkább helyi jellegűek voltak. A betegség elmúlt hónapokban látott terjedése alapján azonban egy nagyobb kiterjedésű járvány kialakulását sem lehet kizárni. A nagyobb, témával foglalkozó nemzetközi szervezetek adatai alapján pedig erre térségünkben van a legnagyobb esély.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (UNICEF) épp a napokban közölt egy rövid írást a kanyaró ijesztő ütemű terjedéséről, felhívva a figyelmet arra, hogy nem egy hirtelen fellángolásról van szó, hosszú évek folyamatai vezettek ahhoz, hogy ide jussunk. A kanyaró levegőben terjed és rendkívül virális, úgy is el lehet kapni, ha egyébként nem kerülünk közvetlen kapcsolatba fertőzöttel, csak bemegyünk utána egy helyiségbe. Vélhetően ezért fogalmazott úgy Henrietta Foret, az UNICEF ügyvezető igazgatója, hogy
a vírus mindig megtalálja azokat, akik nincsenek beoltva.
Márpedig egyre többen nincsenek beoltva. A 2010 és 2017 közötti hét évben például 169 millió gyerek nem kapta meg a védettséget jelentő két oltásból még az elsőt sem. Az az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt nem különösebben meglepő, hogy a feltörekvő országokban ijesztő a helyzet. Az UNICEF szerint Nigériában van a legnagyobb gond, ott 2010 és 2017 között 4 millió gyereket nem oltottak be, de Indiában, Pakisztánban, Indonéziában és Etiópiában sem jutottak milliók a vakcinához.
Ami azonban meglepő, hogy ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban is. Sőt az USA-ban közel annyi gyerek nem kapta meg a védőoltást, mint a négyszer népesebb Indiában. Az amerikai helyzet ráadásul még csak nem is egyedi a fejlett világban, ahol – jelentős részben az oltásellenesség terjedése miatt – folyamatosan csökken azoknak a gyerekeknek az aránya, akik megkapják a szükséges vakcinákat.
A helyzet egyértelműen a Balkánon a legrosszabb. Az UNICEF adatai szerint 2007 és 2017 között összesen hetven országban csökkent az első dózissal beoltott gyerekek aránya. A legnagyobb mértékben pedig Montenegróban és Boszniában, ahol jelenleg nagyjából harmadával kevesebb embert oltanak be, mint tíz éve. A huszonöt legnagyobb visszaesést produkáló ország között pedig ezen a kettőn kívül még további öt kelet-európai van, amelyekből négy határos Magyarországgal.
Ahhoz egyébként, hogy egy közösség védett legyen egy vírus ellen, nem kell mindenkit beoltani. Egy pont után ugyanis kialakul az úgynevezett közösségi vagy nyájimmunitás, aminek a lényege, hogy már a beoltatlanok sem betegedhetnek meg, mert annyira kevesen vannak, hogy nem tud terjedni a kór. Ehhez azonban a népesség jelentős részének, nagyjából 95 százalékának meg kell kapnia a két adag vakcinát.
Az elmúlt években tapasztalt visszaesés miatt azonban ez nincs meg mindenhol. Montenegróban a 60, Boszniában a 70 százalékot sem éri el azok aránya, akik legalább az első oltáshoz hozzájutnak, de 90 százalék alatti a ráta a térségbeli államok közül Macedóniában, Romániában, Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban is.
Ennek fényében nem meglepő, hogy több kelet-európai országban globális szinten is kiugróan magas a megbetegedések aránya. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az elmúlt két évben a legtöbb megbetegedést például Ukrajnában regisztrálták az egész világon, ott közel 80 ezren kapták el a kanyarót. Ez egymillió lakosra vetítve 1630 megbetegedést jelent, aminél csak Madagaszkáron rosszabb a helyzet. Az utóbbi mutató alapján összeállított globális rangsorban azonban több régiós ország is eléggé elől szerepel: Albánia az ötödik, Szerbia a nyolcadik, Montenegró a kilencedik, Szlovákia pedig a 18.
Utóbbi abból a szempontból kissé meglepő, hogy Magyarországtól északra némileg jobb a helyzet, mint a Balkánon, így ezekben az országokban többnyire működnie kellene a nyájimmunitásnak. Igaz, az elmúlt néhány évben itt is csökkent a beoltottak aránya, ráadásul a második oltással mostanában már Csehországban és Lengyelországban is elmaradnak a 95 százaléktól.
Magyarország egyértelműen pozitív példa, nemcsak a régióban, hanem globálisan is,
nálunk ugyanis a gyerekek 99 százaléka mind a két vakcinát megkapja.
Ilyen mutatóval alig másfél tucat ország rendelkezik az egész világon, Európában pedig egy sem.
Adat
Fontos