Talán a pénzügyi szektort megcélzó magyarországi adóknál is őrültebb dolgot talált ki Románia szocialista párti kormánya tavaly év végén: a “kapzsisági adó” néven futó felvetés a bankközi kamatlábakhoz kötötte a bankszektor eszközeire kivetett adót. Most kiderült, hogy a román kormány félig visszakozik ebből a bankadóból, legalábbis az egyik hitelminősítőnek ezt ígérték (ezt egyébként nem a kormány jelentette be, hanem egy ellenzéki képviselő szerezte meg és szivárogtatta ki az erről szóló levelet).
A cél az lett volna a különös bankadóval, hogy ezzel nagylelkűségre kényszerítsék a román bankokat: ha a három, illetve a hathónapos bankközi kamatláb meghaladja a 2 százalékot, akkor magasabb kulccsal kell adózniuk az eszközeik után. A gazdasági miniszter ugyanis úgy látta, hogy túlságosan nyereségesek a – javarészt külföldi tulajdonban lévő – román bankok, aminek okát a túl nagy kamatnyereségben találta meg.
A gondolatmenet az volt, hogy a bankok az adó miatt majd alacsonyabb kamattal nyújtanak majd hiteleket a román háztartásoknak, így két módon is pénzt vesznek el a pénzintézetektől. De sajnos a gazdaság nem így működik, normális versenyhelyzet mellett a bankok nem tudnak a kamat magasan tartásával extraprofitra szert tenni,*A román gazdasági miniszter arra utalt, hogy szerinte összejátszanak egymással és árakat egyeztetnek a bankok, a román esetben például a magas kockázatok miatt volt nagy a kamatkülönbözet. Ha viszont a kormány egyszerűen kiszív egy csomó pénzt a bankszektorból, illetve a bankok hitelkihelyezését bünteti (hiszen az adó alapja a bankok összes eszköze), akkor azzal az egész gazdaság életerejének árt – ahogyan azt a 2012-es magyarországi recesszió is világosan megmutatta.
Ez a tovább csavart bankadó volt az, ahol a román kormány a tavaly év végi csomagban továbbgondolta a magyar kormánytól lelesett ötleteket. Az intézkedések többi része mind ismerős lehet Orbán Viktor néhány évvel ezelőtti húzásaiból: néhány nehezen mozdítható szektorra vetnek ki különadókat, a bankszektor mellett véletlenül éppen a telekom- és az energiaszektorra, miközben átszabták a magánnyugdíjpénztárak második pillérét: a magán nyugdíjalapok kezelési költségét hatóságilag csökkentik, miközben a tőkekötelezettségeiket emelik. És emellett még egy gyors rezsicsökkentést is bevezettek, a gázár hatósági plafonjának megállapításával. A román olajvállalat, a Petrom máris jelezte, hogy jegeli a közelmúltban talált jókora Fekete-tengeri gázmező kitermelésére vonatkozó terveit az új adók miatt.
Az is a magyar kormány stílusára emlékeztet, hogy az adót hirtelen dobták be, sürgősséggel fogadták el, és csak az év eleji hatályba lépése előtt néhány nappal derültek ki a részletes szabályok.
Most sem tudni túl sokat a részletekről, miután a kormány elismerte, hogy valamilyen formában megszüntetnék a leginkább kifogásolt részeket a bankadóból. Ez valószínűleg a fent említett banki kamatlábhoz kötött progresszív jelleg megszüntetését jelentheti, negyedéves helyett féléves vagy éves adófizetést, továbbá az adó alapjából kivehetik a romániai bankok által birtokolt román államkötvényeket és a beruházási hiteleket. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy az idei költségvetést már elfogadták, egyébként túlzóan optimistának tűnő feltételezésekkel.
A tavaly év végi csomaggal a román kormány mindenesetre egyszerre csinálhatott úgy, mintha népbarát intézkedéseket hozna, miközben valójában tízmilliárd lej (660 milliárd forint) beszedésével igyekezett betömni az egyre szélesebb költségvetési hiányt. A pénz- és tőkepiacokon viszont természetesen nem aratott akkora sikert a dolog, a román tőzsdeindex rögtön a bejelentéskor elvesztette értékének ötödét, és azóta sem talált vissza a korábbi szintjére. A visszakozást valószínűleg az váltotta ki, hogy az S&P nevű hitelminősítő negatív kilátást tett a román államadósság BBB mínuszos besorolására.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
