Atomerőművet építeni nem egyszerű. Ezt lassan idehaza is tapasztalhatjuk, hiszen a közelmúltban már a kormány is kénytelen volt elismerni, hogy nem lesz tartható Paks 2 megvalósításának eredeti menetrendje, amely szerint az első új blokknak 2026-ban már termelnie kellene.

Ez azonban egyelőre semmi ahhoz képest, amennyit a finnországi atomerőmű-építések késnek, nem is beszélve Bulgáriáról. Az országban jelenleg is működik egy atomerőmű Kozlodujban, de terveztek egy másikat a Budapesttől légvonalban nagyjából 640 kilométerre lévő, a Duna partján fekvő, alig több mint 7 ezer fős Belenébe.

Az első próbálkozás még 1989-ben, a rendszerváltással halt el. Az ezredforduló után ismét elővették a terveket, a 2005-ös tenderen a Roszatom nyert, a 2008-ban aláírt szerződés két 1000 megawattos reaktor építését irányozta elő. (A tervek szerint Paks 2 teljesítménye 2400 MW lesz.) A beruházás azonban megfeneklett, mert a bolgár kormány vitába keveredett a Roszatommal a kivitelezési költségekkel kapcsolatban, és 2012-ben leállította a beruházást. Az ország nem akart fizetni, de bírósági eljárás után végül 600 millió dollár kártérítést kellett fizetnie a Roszatomnak.

Így nézett ki az építkezés 2008-ban. Fotó: AFP/Europress

Belene nagy része az építkezés leállítása óta kísértetiesen néz ki, ahogy az a Bloomberg tavaly decemberi cikkében lévő remek képeken is látszik. Félkész és elhagyott panelházak, szögesdrót kerítés több kilométer hosszan, rozsdásodó daruk gazosodó betonalapok körül, míg a Roszatom által leszállított reaktorok alkatrészei raktárakban porosodnak.

Paks természetesen jóval nagyobb település, mint Belene, és a már működő atomerőmű sok embernek ad munkát, de maga az építési terület hasonlóan nézhetne ki, ha egy esetleges jövőbeli kormányváltás után leállítanák a beruházást.

Ezek 2010-es állapotok. Fotó: AFP/Europress

Belene nemrég azért került be ismét a hírekbe, mert a kormány a projekt újraindítására készül. A hírek szerint francia, kínai, dél-koreai és amerikai vállalatok is érdeklődnek a feladat iránt. Ebből minden bizonnyal az következik, hogy a Roszatom raktárakban álló alkatrészei ott is maradnak, hiszen jelentős részük aligha kompatibilis más országok reaktortechnológiájával.

A döntés idén várható, de az erőmű felépítésének továbbra is szép számmal vannak kritikusai az országban. A Bloomberg által megszólaltatott energetikai szakértő szerint a beruházás extrém költséges lesz, és nem tud majd versenyképes áron áramot termelni, így előbb-utóbb zombi erőművé válik.

Belenei életkép, háttérben a félbehagyott panelekkel. Fotó: AFP/Europress

A bolgár kormány ezzel szemben arra hivatkozik, hogy csak az új atomerőmű segítségével tudja teljesíteni az ország a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásait. Az ország ugyan évekkel ezelőtt teljesítette a 2020-ra kitűzött célt, a teljes energiafelhasználásának 17 százaléka származik megújuló forrásból, a szén részesedése azonban így is 46 százalék. A kormány ugyanakkor nem akar pénzügyi kockázatot vállalni – például garantálni az áram átvételi árát –, így a megvalósítás továbbra is több mint kétséges.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokat lépett vissza az elmúlt egy hétben a paksi bővítésAlapból is csúszik kissé a projekt, de a múlt héten elbukott egy közbeszerzés, és egy már meglévő engedély is veszélybe került.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ atomerőmű Belene Bulgária Paks 2 roszatom Olvasson tovább a kategóriában