Van egy évszázadok óta lankadatlan demográfiai folyamat, ami a posztszocialista országokban drámai következményekkel járhat a közeljövőben: a falvak és városok közötti népességmozgás. A népesség tömeges elvándorlása a kisebb településekről a jobb megélhetést biztosító nagyvárosokba az ipari forradalom idejében kezdődött, és azóta sem maradt abba. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elemzése szerint az elmúlt 25 évben is jelentős népvándorlás történt a vidéki települések irányából a városok felé Európában és a mediterrán régióban.
A folyamat hátterében nyilvánvalóan a városokban elérhető jobb megélhetési lehetőségek állnak, ami meg is mutatkozik a városi és a vidéki lakosság termelékenységében. Az EBRD úgy becsli, hogy a népsűrűség megduplázódásával öt százalékkal nő az egy főre jutó GDP, ami egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy önmagát erősítő folyamatról van szó. A sűrűn lakott településekre azok költöznek, akik dolgozni vagy vállalkozni akarnak, és a cégek is azokban a városokban igyekeznek megtelepedni, ahol sok motivált munkavállaló közül válogathatnak és a lehető legtöbb potenciális fogyasztót érhetik el. Mindez fejlettebb infrastruktúrával és magasabb innovációs potenciállal párosul a nagyvárosokban, ami tovább növeli azok vonzerejét a vidéki körzetekkel szemben.
Az EBRD eredményei szerint ezek a pozitív hatások felülmúlják a magas népsűrűség nyomán kialakuló zsúfoltság, környezetszennyezés és ingatlanár-robbanás negatív következményeit. A nagyvárosi élet helyi jellegzetességei nyomán persze vannak különbségek az urbanizáció mintázataiban. Az alábbi térképen például jól látszik, hogy például Varsóban inkább a belvárost övező részek vonzzák az emberek, a centrumban az elvándorlás a jellemző (ezt fejezik ki a narancssárga és piros színek), míg Moszkvában egyértelmű a városközpont vonzereje (amit a kék árnyalatai jelölnek).
Forrás: Európai Bizottság, Columbia Egyetem, EBRD
Az elemzés kitér arra is, hogy a városi népesség további növekedésével járó gazdaságélénkülés összességében kedvezően fog hatni a régió országaira. Ugyanakkor az elnéptelenedő vidék helyzete a helyi lehetőségek szűkülésével egyre inkább romlani fog, amit a kormányoknak kezelniük kell –Magyarországon és a régiós országokban ráadásul a népesség természetes fogyása gyorsít a folyamaton.
A fejlesztési bank szakértői szerint a kormányok annyit tehetnek, hogy a helyi egészségügyi és energiarendszer fejlesztésével, valamint oktatási beruházásokkal igyekeznek fékezni az ilyen térségek leszakadását. Az öntözés fejlesztése javíthatja a mezőgazdaság termelékenységét, amire általában is szükség van ezekben a térségekben, különben nem marad más választás, mint a megmaradt lakók nagyvárosokba költözésének segítése.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
