Van egy évszázadok óta lankadatlan demográfiai folyamat, ami a posztszocialista országokban drámai következményekkel járhat a közeljövőben: a falvak és városok közötti népességmozgás. A népesség tömeges elvándorlása a kisebb településekről a jobb megélhetést biztosító nagyvárosokba az ipari forradalom idejében kezdődött, és azóta sem maradt abba. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elemzése szerint az elmúlt 25 évben is jelentős népvándorlás történt a vidéki települések irányából a városok felé Európában és a mediterrán régióban.
A folyamat hátterében nyilvánvalóan a városokban elérhető jobb megélhetési lehetőségek állnak, ami meg is mutatkozik a városi és a vidéki lakosság termelékenységében. Az EBRD úgy becsli, hogy a népsűrűség megduplázódásával öt százalékkal nő az egy főre jutó GDP, ami egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy önmagát erősítő folyamatról van szó. A sűrűn lakott településekre azok költöznek, akik dolgozni vagy vállalkozni akarnak, és a cégek is azokban a városokban igyekeznek megtelepedni, ahol sok motivált munkavállaló közül válogathatnak és a lehető legtöbb potenciális fogyasztót érhetik el. Mindez fejlettebb infrastruktúrával és magasabb innovációs potenciállal párosul a nagyvárosokban, ami tovább növeli azok vonzerejét a vidéki körzetekkel szemben.
Az EBRD eredményei szerint ezek a pozitív hatások felülmúlják a magas népsűrűség nyomán kialakuló zsúfoltság, környezetszennyezés és ingatlanár-robbanás negatív következményeit. A nagyvárosi élet helyi jellegzetességei nyomán persze vannak különbségek az urbanizáció mintázataiban. Az alábbi térképen például jól látszik, hogy például Varsóban inkább a belvárost övező részek vonzzák az emberek, a centrumban az elvándorlás a jellemző (ezt fejezik ki a narancssárga és piros színek), míg Moszkvában egyértelmű a városközpont vonzereje (amit a kék árnyalatai jelölnek).
Forrás: Európai Bizottság, Columbia Egyetem, EBRD
Az elemzés kitér arra is, hogy a városi népesség további növekedésével járó gazdaságélénkülés összességében kedvezően fog hatni a régió országaira. Ugyanakkor az elnéptelenedő vidék helyzete a helyi lehetőségek szűkülésével egyre inkább romlani fog, amit a kormányoknak kezelniük kell –Magyarországon és a régiós országokban ráadásul a népesség természetes fogyása gyorsít a folyamaton.
A fejlesztési bank szakértői szerint a kormányok annyit tehetnek, hogy a helyi egészségügyi és energiarendszer fejlesztésével, valamint oktatási beruházásokkal igyekeznek fékezni az ilyen térségek leszakadását. Az öntözés fejlesztése javíthatja a mezőgazdaság termelékenységét, amire általában is szükség van ezekben a térségekben, különben nem marad más választás, mint a megmaradt lakók nagyvárosokba költözésének segítése.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
