Magyarország régóta a geopolitikai erők befolyása alatt áll, ám Orbán Viktor irányítása alatt most igyekszik a saját befolyási övezetét kiépíteni – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség hosszú cikkben szedte össze, hogyan növeli politikai és üzleti szálakon keresztül Magyarország a befolyását a balkáni régióban és a szomszédos országokban az Orbán-kormány alatt.
A cikk felidézi, hogy Orbánnak a három választási győzelem után itthon szilárd a hatalma, és már az Európai Unióban is egyre több hasonló gondolkodású, bevándorlásellenes vezető is az ő oldalán áll. Mint írják, a miniszterelnök, aki nem nagyon aggódik a budapesti tüntetések miatt, a saját brandjévé váló illiberális politikáját hirdeti a Balkánon is.
Szorosan mögötte van egy seregnyi vállalat is, amelynek vezetői a kormánnyal jó viszonyt ápolnak és amelyek nemzetközi terjeszkedésre készülnek, szimbolikusan és gyakran kéz a kézben a politikával, írják.
Orbán Viktor a versenyszférán keresztül is kiterjeszti a hatalmát
– mondta a lapnak Sonja Stojanovic Gajic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatóintézetének vezetője. Szerinte az állam foglyul ejtésére és a tekintélyelvű uralkodásra láthatjuk a receptet.
A politikai szövetségek és a médiától az építőiparon át a bankszektorig terjedő üzleti ügyletek óriási szerepet biztosítanak Orbánnak Európa leginstabilabb régiójában, ahol orosz, európai és amerikai érdekek ütköznek, és ahol Kína és Törökország is keresi a befolyásszerzés útját.
Orbán politikai kulcsszerepe a régióban a múlt hónapban nyíltan is megmutatkozott, amikor a hazájában börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki rejtélyes módon, magyar diplomaták kíséretében átjutott a Balkánon és Budapestre szökött, ahol politikai menedékjogot kért, amit a magyar kormány kivételes, gyorsított eljárásban biztosított is neki.
A cikk szerint a magyar befolyás a térség országai közül pont Macedóniában a legközvetlenebb, amely egyébként a globális nagyhatalmak egyik csatatere is. Orbán Gruevszkivel együtt kampányolt a 2016-os macedón választások során, az Orbán közeli tanácsadójához, Habony Árpádhoz köthető médiumok pedig a Fidesz politikai kommunikációjához hasonló tartalmakkal támogatták a kampányt. Végül Gruevszki vereséget szenvedett az EU- és NATO-csatlakozást sürgető riválisával szemben, ami az oroszokat is felbosszantotta.
Szlovéniában az Orbán által támogatott jelölt, a korrupciós ügy miatt börtönt is megjárt Janez Jansa kapta a legtöbb szavazatot az idei választásokon, azonban a kormányalakítási próbálkozásai elbuktak, ami a magyar befolyás korlátait mutatja. Ám Orbánnak még így is nagy befolyása van a Nyugat-Balkánon, ahol az EU-csatlakozásra váró országok örülnek, ha egy tagországgal közelebbi viszonyt alakíthatnak ki.
A jelenlegi legfontosabb cél azonban Orbán számára most az, hogy egyesítse a bevándorlásellenes retorikájára kapható erőket a májusi európai parlamenti választásokra, és így meggyengítse a mainstream párttömörüléseket.
Orbán a jövőbeni vitákban is be akarja betonozni a pozícióját az EU-ban
– mondta Zarko Puhovski, a zágrábi egyetem politológia professzora.
A Balkán már régóta vadászmező a magyar vállalatok számára, az Orbán köreihez köthető befektetések előtt is voltak már magyar üzleti kapcsolatok a térségben. A cikk megemlíti az OTP Bankot, amelynek elnöke szívélyes viszonyt ápol Orbánnal, és amely hitelintézeteket vásárol fel a térségben. Az OTP pont ma jelentette be, hogy megvásárolja a Societe Generale szerbiai leánybankját, amely az ország negyedik legnagyobb pénzintézete.
A Mollal kapcsolatban azt emeli ki az írás, hogy régóta jogi és menedzsmentvitákat folytat a zágrábi kormánnyal a horvátországi INA leányvállalatáról az Orbán-kormány aktív támogatásával.
Gruevszki befogadása és az, hogy a Horvátország által kezdeményezett európai elfogatóparancs ellenére [Hernádi Zsolt] Mol-vezér kiadatását a magyar kormány megtagadta, jól mutatja, hogy Orbán kész szembemenni az EU-val. Ez különösen igaz rá, amikor azt hiszi, hogy ez a saját nemzetének vagy Oroszországnak az érdekeit segíti, ugyanis jó kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyin elnökkel
– mondta a lapnak Vesna Pusic, aki Horvátország külügyminisztere volt 2011 és 2016 között.
Orbán Nyugat-Balkánra és a szélesebb közép-kelet-európai régióra gyakorolt befolyásának a közös nevezőjét nem a befektetések adják, hanem az illiberális rezsim, ami lenyűgözi a politikai elitet
– mondta Faris Kocan, a ljubljanai Nemzetközi Kapcsolatok Központjának külpolitikai szakértője.
Orbán egy bonyolult játszmába is belement, hogy a magyar gazdaság számára biztosítsa a kereskedelmi hozzáférést az Adriához és a Fekete-tengerhez. Igaz, Szlovéniában többen is erősen ellenzik, hogy Magyarország befektessen a Koper-Divaca vasútvonal bővítésébe – tette hozzá Kocan.
A régióban aktív vállalati nagyágyúkhoz csatlakozik Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyerekkori barátja, aki az iparágak széles körében szerzett érdekeltségeivel gyorsan előre került a leggazdagabb magyarok rangsorában. Mészáros legnagyobb befektetése az Opus Global Nyrt., amely kijelentette, hogy kész a nemzetközi terjeszkedésre. A magyar ellenzék szerint Mészáros Orbán strómanja, amely vádakat mindketten tagadják – teszi hozzá a Bloomberg.
Mészáros Lőrinc stadiont épít Horvátországban, vásárolt egy focicsapatot 2016-ban, miközben a budapesti kormány a szomszédos országok csapataira és akadémiáira pazarol támogatásokat.
Az Orbán veje, Tiborcz István által korábban tulajdonolt cég Szerbiában aktív, az Elios a Magyarországon elnyert közbeszerzéseket referenciaként felmutatva próbálkozik szerb közvilágítási tendereken – írja az amerikai hírügynökség a hvg.hu cikke nyomán, amelyben szerb forrásokra és cégadatokra hivatkoztak.
A magyar kormány és szövetségesei szerint balkáni politikájuk a stabilitás erősítését célozza az EU-integráción keresztül és a kereskedelmi kapcsolatok segítségével – mondta a Bloombergnek Orosz Anna, az állami hátterű Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Szerinte Magyarország részben azért is fókuszál ennyire a régióra, mert a gazdasági szálak egyre erősebbek, nő a kereskedelem, és egyre több beruházás érkezik a régióba Magyarországról.
A magyar kormány a Balkánt egy védelmi vonalnak tekinti az EU számára és továbbra is lobbizni fog a mihamarabbi integrációjáért – emlékeztet a hírügynökség Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti nyilatkozatára.
Vállalat
Fontos