Tavaly az egy főre jutó éves nettó jövedelem 1,3 millió forint volt a KSH friss elemzése szerint, ami 8,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. A változás illeszkedik a keresetek 2013 óta folyamatosan emelkedő tendenciájába, sőt, az elmúlt öt év során tavaly mérte a legnagyobb növekedést az előző évhez képest a statisztikai hivatal. Mindennek köszönhetően 2013 és 2017 között összességében közel egynegyedével több nettó bevétel jutott egy főre a háztartásokban. Ha a bejövő pénz valós értékének változását nézzük, akkor elmondható, hogy a reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt tavaly 2016-hoz képest.
A különböző jövedelmi források közül a munkajövedelmek súlya is tovább növekedett tavaly, tehát a háztartások bevételeinek egyre nagyobb része származik a munkáért kapott fizetésekből, és egyre inkább visszaszorul az olyan, úgynevezett társadalmi jövedelmek részaránya, mint a nyugdíjak és a családdal, gyermekekkel kapcsolatos ellátások – mindez a kedvező gazdasági helyzetről árulkodik.
A legjobban és a legrosszabbul kereső társadalmi csoportok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket nézve azonban kedvezőtlen változás történt tavaly. A legkisebb bevételű tíz százalékba tartozó háztartásokhoz képest a legmagasabb jövedelmű tizedben tízszeres volt tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem. A jövedelmi különbségeket mérő Gini-együttható*Röviden megfogalmazva azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban, értéke 0 és 100 között mozog, a nagyobb szám nagyobb egyenlőtlenségekre utal. és S80/S20-index*A legszegényebb és a leggazdagabb ötödök közötti jövedelemkülönbségeket méri, szintén a nagyobb értéke utal a mélyebb egyenlőtlenségekre. pedig arról árulkodik, hogy az egyenlőtlenségek 2012 és 2016 között tapasztalt stagnálását tavaly a növekedés váltotta fel – igaz, Magyarország e változások ellenére még mindig az unió közepesen egyenlőtlen országai közé tartozik.
Nagyok a különbségek a leggazdagabbak és a legszegényebbek által elvárt jövedelmeket nézve is: a legkevesebb pénzből gazdálkodó háztartásokban havi nettó 80 ezer forint fejenkénti jövedelmet tartottak elégségesnek egy átlagos életszínvonal fenntartásához, míg ez az összeg a felső tíz százalékban 179 ezer forint volt. Érdekesség, hogy ez utóbbi összeg jóval, mintegy 45 százalékkal kevesebb, mint amennyi pénzt az ide tartozó háztartásokban megkeresnek.
Pénz
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
