Egyre több jel utal arra, hogy nemcsak az eurózóna növekedése lassul, hanem a világ több más gazdasági térsége is hasonló pályára áll. Pedig áprilisban még minden rendben lévőnek tűnt, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arról számolt be, hogy 2010, azaz lényegében a válság vége óta a világgazdaság példátlan összhangban növekszik.

A bizakodás nem tartott sokáig, a szervezet már októberben csökkentette a növekedési előrejelzését. A gyors változásnak több eredője is van, például előkerültek a nehézfegyverek a kereskedelmi háborúban, az olaj drágább, az amerikai monetáris politika pedig szigorúbb lett.

A növekedés az összes kiemelten figyelt térségben lassul, de ezen belül az Egyesült Államok és Kína még viszonylag jól tartja magát, bár az utóbbi adatainak megbízhatóságával kapcsolatban gyakran merülnek fel kétségek. Az eurózóna növekedése azonban olyan nagyot fékezett – és az Európai Bizottság előrejelzése szerint a következő két évben is lassulni fog-, hogy a Bloomberg máris végigvette, milyen eszközök állnak az Európai Központi Bank (EKB) rendelkezésére, amennyiben a tendencia folytatódna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA növekedés lefelé, az infláció felfelé megy EurópábanTöbb fontos mutatóból is úgy tűnik, hogy nem a jó irányba megy a legfontosabb magyar külpiac.

Ez egyelőre még csak hipotetikus felvetés, mert közben az infláció nőtt az eurózónában, márpedig ennek a 2 százalékos cél körül tartása az EKB elsődleges feladata. Ha azonban a gazdaság növekedése tovább lassul, vagy egyenesen megáll, akkor a pénzromlás üteme is csökkenni fog (hacsak nem lesz egy külső ársokk például az energiahordozóknál). Ekkor pedig előkerülhetnek olyan eszközök az EKB részéről, amelyek egy részét már láthattuk az elmúlt években.

Az egyik ilyen annak az eszközvásárlási programnak a folytatása, amelyet épp decemberben tervez befejezni az EKB. Nem is valószínű, hogy elállna ettől a szándékától, de ha szélsőséges gazdasági lassulás következne be, akkor kizárni sem lehet. Annak ugyanakkor nagyobb az esélye, hogy még jobban kitolják az első kamatemelés várható időpontját, amely az EKB aktuális előrejelzése szerint valamikor 2019 második felében esedékes.

Ennek a Magyar Nemzeti Bank lépéseire is hatása lehet. A jegybank ugyan minden alkalommal hangsúlyozza, hogy „egyetlen horgonya az infláció”, azaz csak ezt veszi figyelembe a magyar monetáris környezet alakításánál, a nemzetközi pénzpiaci környezetet mégsem hagyhatja figyelmen kívül. Például azért, mert egy jelentős forintgyengülés a drágább importon keresztül gyorsítaná a pénzromlást, amelynek üteme jelenleg amúgy is éppen csak belül van az MNB 3 plusz/mínusz 1 százalékos célsávján^*Bár a rövidebb távú hatásoktól megtisztított maginfláció jóval alacsonyabb, az októberi adat szerint 2,6 százalék.. De a Monetáris Tanács közleményeiben egyébként is szerepelni szokott, hogy „az EKB döntései jelentős hatást gyakorolhatnak az MNB monetáris politikájára”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem véletlenül érzed úgy, hogy egyre kevesebbet ér a pénzed, hat éve nem volt ekkora drágulásFélelmetes paradicsom-, hagyma-, krumpli- és káposztadrágulás söpört végig az országon.

Nem véletlen, hogy amikor az év közepén a nemzetközi pénzpiaci feszültségek közepette a forint rekordszintre gyengült az euróval szemben, az MNB elkezdett olyan üzeneteket megfogalmazni, miszerint felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos normalizálására. (Azért használják ezt a kifejezést, mert történelmileg példátlannak számítanak a 0 közelébe vitt alapkamatok. A magyar 0,9 százalék is abszolút mélypontnak számít.)

Mivel azonban a Monetáris Tanács szerint az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is csak 2019 közepétől várható, így addig fenn akarja tartani az alapkamat jelenlegi szintjét és a laza monetáris kondíciókat. Ez érdemben más megközelítés, mint például a cseh jegybanké, amely idén már ötször emelt az alapkamaton, amelynek szintje jelenleg 1,75 százalék.

Eddig az idő igazolta az MNB megközelítését, hiszen a forint-euró árfolyam visszaerősödött 320 közelébe, az infláció még a céltartományon belül van, és az államadósság finanszírozásával sincs gond.

Ha ezek a folyamatok nem változnak, akkor valójában az lenne meglepő, ha az MNB önszántából szigorítana. Ha pedig az EKB rákényszerül legalább arra, hogy a tervezettnél tovább tartsa nulla közelében az eurózás alapkamatot, akkor még valószínűtlenebb lenne egy ilyen váltás.

Mindennek nagy jelentősége van a magyar lakáshitelesek szempontjából, mert noha egy ideje az emberek többsége már legalább három-öt évre fixált kamatozással veszi fel a hitelt, de a teljes állomány legalább felének évente vagy még gyakrabban változik a kamatozása. A törlesztő részleteket a budapesti bankközi kamatláb, azaz a BUBOR mértékéhez igazítják. Ez az év közepén szemmel láthatóan emelkedett, de aztán jelentős mértékben korrigált. Ha a korábbi, nulla közeli szintre nem is esett vissza, de a jelenlegi negyedéves 0,16, féléves 0,28 és az éves 0,55 százalékos szintnél bőven volt magasabb júliusban.

Ha a magyar kamatkörnyezet elkezd normalizálódni, akkor ezek a mutatók jóval feljebb kúsznak, így 

a rövid kamatperiódusú lakáshitelesek annál jobban járnak, minél tovább tartja fenn az MNB a laza kamatkörnyezetet.

Ha a nemzetközi körülmények miatt ezt tovább meg tudja tenni, akkor az számukra lényegében talált pénz. Egyes elemzők szerint azért kellene mégiscsak szigorítania már az MNB-nek, hogy semmiképp se szabaduljon el az infláció, mert akkor nehéz ellene küzdeni. Karl-Otto Pöhl, a nyugatnémet jegybank nyolcvanas évekbeli vezetője ezt úgy fogalmazta meg, hogy az infláció olyan, mint a fogkrém: ha már kint van a tubusból, akkor nemigen lehet visszajuttatni oda. Ezért jobb, ha nem nyomja az ember túl erősen a tubust – tette hozzá. A túl magas infláció ugyanis éppen úgy káros a gazdaságra, mint a teljes hiánya.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy konkrét példa arra, mivel jár a lakáshitelek drágulásaSokat olvashattunk az elmúlt hetekben a lakáshitelek drágulásáról, ami a kamatszint növekedésének következménye.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz alapkamat ekb infláció lakáshitelek mnb monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában