A klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségeket és következményeiket mindenki tapasztalhatja most már Magyarországon is. Ennek ellenére az egyéni felelősség és cselekvés hatékonyságának megítélése rendkívül alacsony európai összehasonlításban^*Egy nullától tízig terjedő skálán 4,3-ra értékelték ezt a magyarok, míg a 23 vizsgált ország átlaga 5,6 volt. A magyar átlag a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban., tehát a magyarok viszonylag kevéssé érzik úgy, hogy személyesen maguk is tehetnek az éghajlat átalakulása ellen. Pedig alulról jövő kezdeményezések nélkül lehetetlen hatékonyan visszafogni a környezetszennyezést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunkAz államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Persze egyáltalán nem egyöntetű a személyes felelősség viszonylagos hárítása a magyar társadalomban, érdemes tehát megvizsgálni, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek inkább vagy épp kevésbé hajlamosak átérezni ezt a European Social Survey 2016-os adatai alapján.

Kiindulásképp az alábbi térképen jól látszik, hogy éles regionális különbségek vannak az országon belül ebben a kérdésben. Kiemelkednek a Nyugat-Dunántúlon élők az észak- és nyugat-európai szintet közelítő felelősségérzetükkel, miközben Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon pedig még a magyar átlaghoz képest is jóval kevésbé tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni fellépést az emberek.

Ami viszont sokkal fontosabb, hogy nagyban eltér a különböző iskolázottságú csoportok egyéni felelősségérzete a kérdéssel kapcsolatban. Az alacsonyabb végzettségűek sokkal kevésbé tartják magukat érintettnek a klímaváltozás elleni fellépésben, mint a magasabb végzettségűek. Jól látszik az alábbi ábrán, hogy az iskolázottság növekedésével egyre inkább emelkedik felelősségtudat is, igaz, még a magyarországi diplomások körében is elmarad az európai átlagtól.

Jelentős különbségek vannak az egyéni felelősség átérzésében a különböző jövedelmű csoportok között is. Akik számára nem jelent problémát a megélhetés, sokkal inkább a tudatában vannak az egyéni felelősségüknek, mint akik nehezen jönnek ki a fizetésükből. Igaz, még a jól szituált magyarok is sokkal kevésbé érzik magukat személyesen érintve a klímaváltozás csökkentésében, mint az európai átlag.

Az internethasználat gyakorisága jó fokmérője lehet a világ történései iránti nyitottságnak, így nem meglepő módon ez is összefügg az éghajlat változásával kapcsolatos felelősségérzettel – jól látszik az alábbi ábrán, hogy akik több időt töltenek a neten, jellemzően magasabbra ítélték az egyéni felelősségüket a kérdésben.

Érdekes eltérések látszódnak abban is, ahogy a különböző típusú településeken élők vélekednek a kérdésben, a nagyvárosok elővárosaiban élők ugyanis rendkívül alacsonyra értékelték a saját felelősségüket a többiekhez képest.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy nők inkább tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni cselekvést, mint a férfiak. Nem számít viszont ebből a szempontból a kor és az, hogy van-e gyermeke a válaszadónak.

Persze ezek a háttértulajdonságok egymással is összefüggenek, például a magasabb végzettség többnyire jobb megélhetési körülményekkel jár együtt és az internetezés gyakorisága is összefügg ezzel. Ha kiszűrjük ezeket a kapcsolatokat, akkor ki is derül, hogy valójában az iskolázottság a jövedelmi helyzeten és az internethasználaton keresztül is befolyásolja klímaváltozással kapcsolatos attitűdöket. A területi  és a nemek közötti különbségek azonban önmagukban is stabilnak tekinthetők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok háromnegyede aggódik a klímaváltozás miattA decemberi ENSZ klímacsúcs előtt felmérték, hogyan vélekedik az európai lakosság az éghajlatváltozásról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet attitűdök European Social Survey felelősségvállalás klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában