Az utóbbi évek egyik különös gazdasági sztorija volt, amikor a General Electric (GE) 2015-re bődületes számokkal állt elő: árbevétele szinte megtriplázódott, 4452 milliárd forintra nőtt, ezzel a Molt megelőzve Magyarország legnagyobb vállalatává vált. Adózás előtti eredménye 304-ről 4415 milliárd forintra emelkedett, és 585 milliárdos adófizetési kötelezettsége keletkezett az egy évvel korábbi 64 milliárd után. Az eredménytartalékból kiegészített 3650 milliárdos adózott profitot pedig fel is vette a külföldi anyacég.
2016 májusában kiderült, mindez annak volt a következménye, hogy 2015 végén a GE megvásárolta a francia Alstomtól az energetikai üzletágát, és a kedvező magyarországi adókulcs miatt lényegében itt mutatta ki az integrációval kapcsolatos bevételeket. A nem sokkal korábban bevezetett növekedési adóhitel nevű konstrukciónak köszönhetően pedig elég volt két év alatt teljesítenie adófizetési kötelezettségét.
A magyar költségvetés tehát jól járt, ma már viszont látszik, hogy a GE-t a tönk szélére juttatta ez a felvásárlás.
A több mint százéves múltra visszatekintő konglomerátumnak sok egyéb problémája is van, de legnagyobb egyedi baja az, hogy a lehető legrosszabb pillanatban, ráadásul drágán vette meg az Alstom-üzletágat. Pedig az akkori GE-vezér, Jeffrey Immelt személyesen tárgyalta le az üzletet, és részt vett benne utódja, John Flannery is, aki akkor a GE akvizíciós részlegét vezette. Nem kis küzdelem árán védték ki a Siemens rivális ajánlatát, és jutottak végül 10 milliárd dollár körüli összegért az Alstom energetikai részlegéhez.*Leegyszerűsítve ennyit kellett fizetni az üzlet keretében átadott vasút-technológiai érdekeltségen felül.
Sokan már akkor is ráncolták a homlokukat, mert az Alstom-részleg jóval kevesebb nyereséget termelt, mint a GE sajátja. Az amerikai cég menedzsmentje arra hivatkozott, hogy hatalmas igény lesz a szolgáltatásaikra, mivel az Alstom rengeteg energetikai berendezést telepített szerte a világban. Csakhogy nem sokkal a tranzakció lezárása után az egyre olcsóbb szél- és napenergia miatt drámaian visszaesett a kereslet az áramtermelő gázturbinák és azok karbantartása iránt, amely az Alstoméval kiegészített GE Power fő profilja. Az üzletág profitrátája tavaly mindössze 5,6 százalék volt, miközben 2014-ben még 10,6 százalékot termelt.
Ez áll annak a hátterében, hogy a GE nemrég bejelentett vezérváltásával párhuzamosan azt is közölték, hogy 23 milliárd dollárt leírnak, nagyrészt az Alstomtól túl drágán átvett eszközökön.
De ez még mind semmi, mert miközben a Magyarországon továbbra is nagy cégnek számító*A vállalatnak hazánkban összesen közel 5 ezer alkalmazottja van, akik négy gyárban, három kutató-fejlesztő és egy szolgáltató központban dolgoznak. GE már-már a túlélésért küzd, még mindig sújtja az Alstom-üzlet öröksége. Még az idén meg kellene vásárolnia 3,1 milliárd dollárért az Alstom részesedését három közös vállalatban, Franciaország pedig büntetéssel fenyegeti az amerikai céget, ha nem teremti meg a 2015-ben megígért ezer új munkahelyet.
Nem csoda, ha ezek alapján a Bloomberg Businessweek cikkének szerzője úgy fogalmazott, hogy vannak rossz üzletek, és van a GE-Alstom biznisz, ami egy egészen más kategória. Amerika felől nézve alighanem esélyesként pályázhat az évtized legrosszabb üzlete címére is.
Vállalat
Fontos