Az elmúlt években mindent megtett azért Macedónia, hogy a legegzotikusabb európai országnak tűnjön. Az egyetemes giccsnek állított emlékművé alakította saját fővárosát, világpolitikai jelentősége lett az itteni álhírgyáraknak, mindeközben egymást érték a festékbombás tüntetések és a belpolitikai fordulatok.

Macedóniában az elmúlt hetekben ismét több ezren tüntettek, mégpedig azért, hogy változtassák-e meg az ország nevét vagy sem. Vasárnap tartanak ugyanis arról népszavazást, hogy átnevezzék-e az országot Észak-Macedóniára, amelynek óriási jelentősége lehet a macedónok jövőjére nézve.

Macedónia 1991-ben vált függetlenné, és Görögország azóta képtelen elfogadni északi szomszédja nevét. A görögök attól tartanak, hogy Macedónia területi igényt formálna az ugyanilyen nevű görög tartományra, ezért blokkolják Macedónia felvételét az Európai Unióba és a NATO-ba.

A 27 éve tartó névvita viszont úgy tűnik, hogy megoldódhat, ugyanis ha a macedónok kiegészítik az ország nevét egy ötbetűs melléknévvel, akkor a görögök már nem fognak attól tartani, hogy elveszíthetik a tartományukat. Erről júniusban állapodott meg egymással Zoran Zaev, Macedónia kormányfője és Aléxisz Ciprasz görög miniszterelnök júniusban. A egyezmény értelmében a macedón alkotmányból el kell tüntetni a makedónokra mint ókori felmenőkre való utalást, a nép viszont maradhat macedón, nem kell átnevezni, mint az országot.

Ciprasz (jobbról a második) és Zaev (balról a második) a külügyminisztereik társaságában ünnepli a megállapodást. Fotó: AFP

A névváltoztatást súlyát mutatja, hogy a GfK felmérése szerint a gazdaság után ezt tartják a legnagyobb problémának a macedónok, mivel mintegy 80 százalékuk csatlakozna az EU-hoz és a NATO-hoz. A vasárnapi népszavazás egy kérdést fognak feltenni, amely így szól: „Támogatja az EU- és a NATO-csatlakozást a Görögország és Macedónia közötti egyezmény elfogadásával?”

Az előzetes felmérések szerint a többség támogatja a megállapodást, de így sem biztos, hogy Észak-Macedónia lesz az országból. Egyrészt a népszavazás eredményességéhez 50 százalékos részvétel kell, ami azért necces, mert a legnagyobb ellenzéki párt, az Orbán Viktor szövetségesének számító Nikola Gruevszki által alapított VMRO-DPMNE bojkottra szólította fel támogatóit. Másrészt a népszavazás után a parlamentnek kétharmados többséggel kell jóváhagynia a megállapodást, ami szintén kétséges, mivel a kormánypárti képviselők aránya hatvan százalék. Ráadásul a görög parlamentnek is ratifikálnia kellene az egyezményt.

A legnagyobb veszélyt a névváltoztatásra azonban Oroszország jelentheti. A névválasztás mellett Macedóniában kampányoló nyugati diplomatákkal szemben az oroszok nyíltan ellenzik a görögökkel kötött megállapodást. A New York Times szerint az orosz beavatkozást sejteti, hogy a korábbi nyugati választások befolyásolásának mintájára több száz új honlap jött létre a közelmúltban, amely a bojkottálást propagálja. Az orosz nyomulást mutatja az is, hogy Görögország két orosz diplomát utasított ki, akik a gyanú szerint igyekeztek megakasztani a görög-macedón tárgyalásokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Görögország Macedónia népszavazás Olvasson tovább a kategóriában