A kilencvenes években a kelet-európai rendszerváltásokkal számos, a szocializmusban még meghatározó jelentőségű márka tűnt el vagy legalábbis szorult vissza. A sokszor magasabb minőségű, olcsóbban előállított vagy egyszerűen csak jobban vágyott és egyik napról a másikra elérhetővé vált nyugati árucikkek mellett a keleti blokk termékeinek jó része lekerült a boltok polcairól. A szocializmus szűk árukínálatának köszönhetően viszont a keleti márkák emléke élénken élt az emberekben, ami a marketing szempontjából hatalmas érték, főleg, hogy idővel még egy nagy adag nosztalgia is társult hozzájuk.
Ezt pedig nem restek kihasználni a befektetők, legyenek azok a korábban bevezetett márkák felélesztésében fantáziát látó üzletemberek vagy az adott iparágban tevékenykedő, az egykori vasfüggönyön túli cégek.
Legújabban épp a fényképezőgépekről híres szovjet márka, a Zenit éledt újra, méghozzá pont a német Leicának köszönhetően, amelynek modelljeit egykor nagyban utánozta*A Leica fejlesztési leírásait Németország II. világháborús jóvátételének részeként kapták meg a szovjetek. a Moszkva közelében működő gyár. Az új, digitális Zenit fényképezők tervezésekor döntő szempont volt, hogy a régi, ám mára tulajdonképpen kultikussá vált modellek kinézetét és használatát a lehető legjobban felidézzék az Oroszországban gyártott készülékek vásárlói számára.
Úgy látszik tehát, az a márkaismertség, ami a szocializmus évei alatt kialakult, még 2018-ban is sokat érhet. Pedig a régi kelet-európai brandek visszatérésének dömpingje az ezredforduló környékén volt, amikorra a piacgazdaságra nemrégiben áttért országokban valamelyest megszépültek a régi, sokaknak utólag kiszámíthatóbbnak és biztonságosabbnak tűnő idők emlékei. Némelyikükből ráadásul Európa-szerte meghatározó piaci tényező vált, ahogy az például a Dacia és a Skoda esetében történt. Az új Zenit-gépek is kaphatók lesznek a nyugat-európai országokban, sőt, még az Egyesült Államokban is.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
