Rekordszintre emelkedett a kokaintermelés Kolumbiában tavaly az ENSZ friss felmérése szerint. Még 2000-ben sem állítottak elő ekkora mennyiséget, amikor Bill Clinton elnök a kolumbiai kormány együttműködésével elindította a Kolumbia-tervet a drogcsempészet és az ahhoz kötődő fegyveres konfliktusok felszámolásáért.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) szerint egy év alatt 17 százalékkal, 171 ezer hektárra nőtt a kokacserje ültetvények területe, ami elegendő alapanyagot jelent 1379 tonna kokain előállításához. Ez az öt évvel ezelőtti termelés ötszöröse.
A 2017-es kokaintermelés még a 2000. évi 163 ezer hektáros csúcsot is meghaladta. Abban az évben a Kolumbia-terv részeként az Egyesült Államok több mint 10 milliárd dollárnyi segélyt nyújtott a dél-amerikai országnak, többet, mint bármely más országnak Közel-Keleten és Ázsián kívül.
Az amerikai kábítószer-ellenőrzési hivatal ugyanakkor idén júniusban az ENSZ számainál is magasabbra, 209 ezer hektárra becsülte a kolumbiai kokacserje-ültetvények által elfoglalt területet.
A Bloomberg által megkérdezett Kolumbia-szakértő szerint a Kolumbia-terv nem változtatott az ország kokaintermelő régióinak helyzetén, ezeken a területeken most sincs jelen az állam, nincsenek rendezve a földtulajdoni jogok, és nincsenek utak vagy törvényes gazdasági lehetőségek sem. Adam Isacson szerint a 10 milliárd dolláros segély ellenére a helyi farmereknek még mindig a kokacserjék jelentik a legjobb üzleti lehetőséget.
Emellett 2017 eleje óta 38 százalékot estek a globális kávéárak, ami sok farmert arra késztetett, hogy átálljon a kokacserjék termesztésére.
A legaggasztóbb pedig, hogy termelés annak ellenére ugrott meg, hogy a kormány 2016-ban békét kötött a baloldali lázadókat tömörítő FARC katonai gerillaszervezettel. A megállapodás egy 52 éven át tartó, 260 ezer áldozatot szedő és 7 millió embert az otthonából menekülésre késztető polgárháborúnak vetett véget. A paktum olyan kitételeket is tartalmaz, mely szerint rendezik a földtulajdoni jogokat a korábbi gerillazónákban, és segítenek a farmereknek a kokaintermesztésről kávé vagy kakaóültetvényekre való cserével törvényes útra térni, ám a fejlemények a békefolyamatot is aláássák.
A kokacserjéket ugyan jellemzően szegény farmerek termesztik, az ültetvények fontos szerepet játszottak a háborúban, mert a FARC adót szedett utánuk, amiből a fegyverkezését is finanszírozta. A FARC távozása után keletkezett űrt azonban mostanra más fegyveres csoportok töltötték be, olyan szakadár baloldali lázadók, akik nem voltak hajlandóak letenni a fegyvert a jobboldali milíciák előtt. Ez a farmereket is távol tartotta attól, hogy részt vegyenek a békefolyamat által kínált csereprogramokban.
A múlt hónapban beiktatott új kolumbiai elnök, Ivan Duque ugyanakkor nagyobb hangsúlyt helyezne a probléma megoldására, és sokkal inkább az ültetvények erőszakos felszámolás mellett áll, mint az önkéntes csereprogramok mellett. Az elnök négy év alatt 140 ezer hektárral csökkentené az ültetvények területét.
Ennek részeként a kormány egy olyan programba kezdett bele nemrég, melyben gyomirtót szóró drónokkal pusztítják el a kokacserjéket.
A világon kis híján az összes kokain Kolumbiából, Peruból és Bolíviából származik, ám a termelésnek több mint a felét Kolumbia adja. Az USA több mint hat évtizede nyújt pénzügyi segítséget az országnak, 2000 óta óriási összegekkel.
Világ
Fontos