Hiába korlátozzák táblákkal az alagutakban a sebességet a világ autópályáin, a tapasztalatok szerint csak kevesen tartják be a korlátozásokat. Kínai kutatók egy új és pofonegyszerű ötlettel álltak elő: megfelelő mintákkal olyan érzetet lehet a sofőrökben kelteni, hogy túl gyorsan hajtanak. A tapasztalatok szerint ez elég hatékonyan működik is.
Osztrák kutatók adatai szerint a nyílt utakhoz képest az alagutakban kevesebb baleset történik, mégis érdemes kiemelten foglalkozni ezeknek a létesítményeknek a biztonságával, mert az ezekben történt balesetek gyakrabban súlyosak. Ráadásul nemcsak a sérülésekkel és halálesetekkel kell számolni, hanem a balesetek egyéb társadalmi költségével is: ha egy alagutat le kell zárni, akkor sokkal nagyobbat kell kerülniük a közlekedőknek, ezáltal jóval nagyobb időveszteség éri őket. Emellett az alagutak javítása költségesebb és hosszabb ideig is tart, mint a nyílt utaké.
Olasz kutatók 2006 és 2009 között 195 darab, összesen 200 kilométeres alagútról gyűjtöttek adatokat. Ezekben ezen időszak alatt 762 súlyos baleset történt, amelyekben 18-an meghaltak. Kutatásuk eredményei szerint kétszer annyi baleset történt az alagutakban az utak hosszára vetítve, mint az alagutakhoz kapcsolódó útszakaszokon. Ez is azt támasztja alá, hogy ajánlatos a fokozott óvatosság, és fontos lenne új megoldásokat kitalálni a balesetek számának csökkentésére. A szerzők szerint a balesetek magas számában az is szerepet játszik, hogy az alagutak vonalvezetése sokszor eltér a kapcsolódó utakétól, és hiányoznak az autópályákon megszokott leállósávok.
A német autóklub, az ADAC rendszeresen teszteli az európai közúti alagutakat, és az olaszországiakat ítélte a legveszélyesebbeknek, bár az utóbbi években jelentősen javult a helyzet. 1999-ben és 2000-ben a Mont Blanc- és a Szent Gotthárd-alagút több halálos áldozatot követelő balesete után az Európai Unió is lépett, egységes szabályokat vezetett be az alagutak biztonságára. A magyarországi autópályák közül csak az M6-oson vannak alagutak – ezek szükségessége és ára is vitatott -, amelyek már az új, szigorú előírások szerint épültek, ezért igen jó minőségűnek számítanak. Az EU 2004-ben hozott rendelete nem csak az új alagutakra vonatkozik, ezért rengeteg régit kellett átépíteni. Nem az összessel tették ezt meg, ehhez becslések szerint 2,6-6,3 milliárd euróra lenne szükség.
Az előírások a műszaki megoldásokra koncentráltak, például hogy milyen kamerarendszer, füstelszívó, mennyi vészkijárat szükséges. Ezek azonban egy nagyon fontos faktort nem tudnak befolyásolni, mégpedig azt, hogyan vezetnek a sofőrök. A nemzetközi gyakorlat szerint 70-80 kilométer/órában korlátozzák a sebességet, de ezt sok autós nem tartja be. Az is gondot okoz, ha az autósok egy része betartja, míg mások például az alagút előtti 130-as sebességgel hajtanak be – így még nagyobb a sebességkülönbség és a súlyosabb balesetek esélye.
Kínai kutatók szerint az autópálya-alagutakban azért is van több baleset, mert rosszak a fényviszonyok, nagyon monoton bennük vezetni, és a sofőrök nem tudják megfelelően felmérni sebességüket, a nagy feketeségben egyszerűen nem érzik, hogy milyen gyorsan mennek. Természetesen az autók műszerfalán ezt lehet látni, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a sebesség érzetének fontos szerepe van. Ez nem csak megérzés, szimulátoros tesztekkel bizonyítani is tudták.
Forrás: https://journals.vgtu.lt/index.php/Transport/article/view/1574/1235
Eredményeik szerint a falra festett különböző piros-fehér minták miatt a valósnál akár 10-20 kilométer/órával is gyorsabbnak érzékelték a tesztben résztvevők a sebességüket, ezért lassítani kezdtek. A kutatók azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy nem érdemes rögtön nekiállni mintákat felfesteni az alagutakra, további vizsgálatokra van szükség. Nem feltétlenül az a minta a legjobb megoldás ugyanis, amelyik mellett a legjobban felülbecsülik a vezetők a sebességüket. Ez az alagútba beérve akár jelentős stresszt és ijedtséget is kiválthat, így túlságosan gyorsan lassíthatnak az autósok. Az ötlettel mindenesetre már csak azért is érdemes tovább foglalkozni, mert kifejezetten olcsó más műszaki megoldásokhoz képest.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
