Tegnap még több kilónyi bankjegyet kellett volna magával vinnie annak, aki vásárolni indult Venezuelában. Ma már viszont elég lenne néhány bankó, már ha lenne mit venni. Hétfőn ugyanis forgalomba hozták az új bolivárt, ami 100 ezernyit ér a korábbiból. Magyarul öt nullát egyszerűen levágtak a bankjegyeken szereplő szám végéről, így míg hétfőn – amikor zárva voltak a bankok, így nem lehetett hozzájutni az új pénzhez – 2,8 millió bolivárba került egy doboz kóla, ma már csak 28-ba.
A The Guardian készített elég látványos összeállítást arról, hogy mennyi pénzre volt szükség bizonyos termékek megvásárlásához. Egy WC-papír például 2,6 millió bolivarba került, aminek kifizetéséhez 2,6 kilónyi ezres bankóra lett volna szükség. Ugyanez egy 14,6 milliót érő csirke esetében közel 15 kiló. Egyes források szerint több helyen már nem is számolták, hanem mérték a pénzt. (Igaz, a legnagyobb címlet eddig a százezer bolivaros volt, de elképzelhető, hogy ebből kevesebb forgott a gazdaságban.)
Ugyanakkor ez félig-meddig fikció: Venezuelában hónapok óta lényegében semmit nem lehet kapni, a boltok üresen állnak, a lakosság 90 százaléka mélyszegénységben él, és éhezik. Az országban, amelynek gazdasága mostanra teljesen összeomlott, már tavaly 11 kilóval csökkent a lakosság átlagos testsúlya, azóta pedig rengeteget romlott a helyzet.
Az új, szuverén bolivarnak nevezett pénz kibocsátására például azért volt szükség, mert a dél-amerikai államban hiperinfláció van, azaz a helyi fizetőeszköz kontrollálhatatlan ütemben veszít az értékérőből. Bár a hivatalos árfolyam szerint „csak” negyedmillió régi – hivatalos nevén erős (!) – bolivárt adtak egy dollárért, a feketepiacon már 6,7 milliót kellett érte fizetni. Így a legnagyobb címletű százezres nagyjából 1,5 centet, azaz körülbelül 4 forintot ért.
A legutóbbi hivatalos adatok szerint júliusban az éves infláció közel 83 ezer százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 12 hónapban 830-szorosára emelkedtek az árak, ám ezzel még sehol nincs a folyamat vége. Az IMF a teljes évre 1 millió százalékos mutatót jósol, több szakértő szerint pedig még ez is erősen óvatos becslés.
Ezzel egyébként Venezuela még mindig nagyon messze van a hiperinflációs világrekordtól, ezt a nem túl dicső címet ugyanis Magyarország birtokolja. A második világháború után a pengő még a bolivárnál is sokkal gyorsabban értékelődött le, a havi infláció 42 billiárd (42 000 000 000 000 000 000) százalékos volt. Ekkor készültek a kultikus képek az utcán szétszórt pengő bankjegyek söprögetéséről, illetve a cigarettáját egymilliárdos bankóval meggyújtó nőről. Itthon a helyzetet a forint bevezetése oldotta meg, amiért forgalomba hozatalakor 400 kvadrilliárd pengőt kellett adni.
Önmagában azonban ez sem lett volna elég, hiszen az új pénz csak akkor ér valamit, ha a piac elhiszi róla, hogy van értéke. Ehhez viszont valamilyen használható gazdaságpolitikára is szükség van. Ennek megfelelően a többség túl sokat a nullák mostani venezuelai levágásától sem vár. Különösen, hogy a pénznyomtatással eddig még sohasem sikerült kezelni a hiperinflációt, rontani viszont elég sokat lehet így a helyzeten.
Bár Nicolas Maduro Venezuela elnöke arról beszélt, hogy a lépésnek köszönhetően ismét a munka kerül a javak termelésén és a fizetések értékén alapuló újraszervezett társadalom középpontjába, és ezzel megszűnik az a perverz modell, ami dolláralapra helyezte az ország gazdaságát, ez szinte biztosan nincs így. Az új pénz valójában csak egy blöff, a megindult folyamatokon önmagában semmit nem fog tudni változtatni.
A nullák levágása egyébként nem az egyetlen eleme Maduro – saját maga által csak gazdasági csodareceptként emlegetett – reformprogramjának. Az elnök szeptember 1-jétől például hatvanszorosára emelné a minimálbért. Ezzel csak két probléma van: egyrészt a cégeknek nincs pénze, amiből ki tudnák fizetni a dolgozóikat, másrészt a jelenlegi infláció mellett a hatvanszoros bér sem ér majd lényegében semmit.
Mindenesetre a venezuelaiak nem nagyon bíznak a változásokban, és százezer számra hagyják el az országot. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala korábban úgy becsülte, hogy az idén 1,5 millióan menekülhetnek külföldre. A legtöbben Kolumbián keresztül Ecuadorba mennek: a három Magyarországnyi területű, 15 milliós államba eddig nagyjából 500 ezer menekült érkezett. Ecuador nem is nagyon tud mit kezdeni a helyzettel, így épp a napokban jelezték, hogy új határellenőrzési szabályokat vezetnek be, hogy megállítsák az útlevél nélkül az országba érkező bevándorlókat.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
