Még mindig nem javult a magyar versenyképesség, pedig törvényt is hoztak rá
Visszacsúszott Magyarország néhány helyet a Világbank Doing Business nevű versenyképességi listáján, annak ellenére, hogy néhány tizedet javított pontszámán. Ez talán azért is érdekes, mert a kormány létrehozott egy versenyképességi tanácsot és annak ajánlásai alapján tavasszal még törvényt is módosított, hogy előre tudjunk lépni az ilyen listákon.
A Doing Business a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi mutatójához hasonlóan objektív tényadatok és szubjektív értékelések összességéből áll össze, bár ebben arányában több az objektív kritérium, és szűkebb a fókusz. Míg a WEF felmerésében általános, és néhol kissé absztrakt irányból közelítik a versenyképességet (intézmények minősége és hasonlók), addig a Doing Business egy befektetni kívánó cégvezető praktikus problémáiból indul ki: például mennyi idő elindítani a céget, védik-e a tulajdonosi jogokat, mennyit kell vesződni az adóval.
Ha csak ránézünk messziről a magyar pontszámokra, akkor a leginkább szembetűnő az lehet, mennyire változatlan a legtöbb részpontszám. (A Doing Business úgy pontoz, hogy az adott területen több mutató alapján legjobban szereplő ország kapja meg a száz pontot, a többiek annyival kevesebbet, amennyivel távolabb vannak.)
A szerződések betartatásánál és a fizetőképesség feloldásánál látható egy bár lassú, de legalább évek óta kedvező tendencia. Ezeket is apró technikai tényezők okozzák: előbbi esetében a bíróságok kapnak egyre jobb szubjektív pontszámokat, utóbbinál pedig lassan javulgat a csődöknél megtérülő összeg. De a többi mutató tizedpontokat sem nagyon változott évek óta.
Ugyanakkor a magyar helyzet leggyengébb pontjai továbbra is meggyökeresedett problémákra utalnak. A magyar adóadminisztráció továbbra is borzalmas terheket rak a cégekre, a Világbank adatgyűjtése szerint évi 277 órát kell az adókkal foglalkozni, ahogy 2011 óta mindig. Bevezetni az áramot egy új üzembe? 257 nap. Építési engedélyek elintézése? 205 nap. Ugyanezek így néznek ki a régióban:
A listán mindenesetre Magyarország összesítésben a 48. helyen áll, ami hét helyezéssel rosszabb az előző évinél, és Bulgárián kívül az egész kelet-európai régió Magyarország előtt van. A versenyképesség javulásáért felelős minisztérium, az NGM megállapította: azok az intézkedéseket, amiket tavasszal elfogadtak direkt azért, hogy Magyarország jobb helyezést érjen el a Doing Business rangsorban, majd jövőre hoznak érzékelhető eredményt.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
