Ezen a héten lesz ötven éve, hogy kapható a Big Mac szendvics. A McDonald’s 1968-ban vezette be az amerikai piacra a terméket, amely válasz volt a versenytárs, a Burger King Whopper nevű hamburgerére.
A Big Macet egy bizonyos Jim Delligatti, a uniontowni McDonald’s vezetője fejlesztette ki. Delligatti átlag alatti forgalmat bonyolított pittsburghi éttermeiben, ezért elkezdte győzködni a többi üzemeltetőt, hogy a forgalom fellendítésére egy új, felnőtteknek szóló szendvicset kellene bevezetni. Végül engedélyt kapott ötlete kipróbálására, így született meg a Big Mac óriásszendvics, mely két marhahúspogácsát tartalmazott és 45 centbe került.
Az emeletes hamburger hamarosan felkerült a McDonald’s összes éttermének étlapjára. Egy évvel később, 1969-ben már a McDonald’s teljes árbevételének a 19 százalékát hozta. A szendvics napjainkban is hasít, az amerikai étteremlánc tavaly több mint 1,3 milliárd Bic Mac-et értékesített világszerte.
„Nagyon ritka, hogy egy étel még ötven év elteltével is ilyen fontos szerepet tölt be” – mondta az évforduló kapcsán Steve Easterbrook, a McDonald’s vezérigazgatója a Businnes Insidernek adott interjújában. A cég a kerek évforduló kapcsán egy hétre bevezette a MacCoin nevű globális valutát, amellyel ingyen lehet hamburgert venni augusztus másodikán, csütörtökön.
Az ötletet a Big Mac index ihlette. Az Economist nevű brit gazdasági hetilap 1986 óta alkalmazza a Bic Mac indexet arra, hogy összehasonlítsa a világ országainak életszínvonalát. A vásárlóerő-paritás elvén működő mérőeszköz úgy működik, hogy összehasonlítják a világ 160 országában, több mint 36 ezer McDonald’s étteremben kapható Big Mac dollárra átszámolt helyi átlagárát. (Mivel a szendvics összetevői a világ összes országában ugyanolyan, ezért alkalmas egyfajta összehasonlító tesztre a termék).
Ebből ki lehet kalkulálni, hogy hosszabb távon mennyire érvényesül a vásárlóerő-paritás elvileg árfolyam-kiigazító – így értékkiegyenlítő – hatása az egyes térségekben kapható azonos szolgáltatási és árutermék-kosaraknál.*A vásárlóerő-paritás (purchasing power parity) egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A nemzetközi GDP-összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy egyes országokban különböznek az árak. A Wikipédia példája szerint 2006-ban egy Big Macet Kínában 1 dollár 30 centnek megfelelő jüanért lehetett venni, míg Dániában 4 dollár 49 centnek megfelelő koronáért. A piaci árfolyam és a PPP-árfolyam közti különbség jelentős eltérést is mutathat. Például Mexikóban a piaci árfolyamon számolt GDP/fő 6100 amerikai dollár, míg a vásárlóerő-paritás árfolyamon számolt GDP/fő 9000 dollár volt.
A legfrissebb Big Mac index szerint Magyarország nem ért el túl előkelő helyezést, a fizetések vásárlóerejét tekintve a 77 város közül a 65. helyen végzett Budapest. A magyar fővárosban 55,6 percet kell dolgozni azért, hogy megehessünk egy Big Macet, és 399 órát ahhoz, hogy egy iPhone X-hez juthassunk hozzá. Bukarestben és Szófiában is kevesebbet kell dolgozni azért, hogy valaki megehessen egy Big Mac-et.
A Big Mac indexet azonban nem érdemes túlértékelni, mivel bár egy fontos jelzőszám, csak egy a sok közül, és nem magyaráz meg mindent a tényleges fejlettségi szintről, a bérek és az életszínvonal alakulásáról. A hvg.hu idézte éppen múlt héten a Le Monde című francia napilapot, amely szerint jelenleg a dollár árfolyama túlértékelt, emiatt torz a Bic Mac index eredménye.*Reális árfolyamon számolva az USA-ban drágább a Big Mac, 4,7 euró, mint Európában, ahol csak 4,40 euró. Mindebből a francia lapnak nyilatkozó gazdasági szakértő, Karine Daniel több következtetést is levon. Először is azt, hogy a Big Mac ármeghatározási szempontjai nagyon összetettek, és az adott ország szokásaihoz is igazodnak. Tehát nem igazán tekinthető globális mutatónak a szendvics ára. Karine Daniel szerint egy nem konkrét helyhez köthető szolgáltatás ára lehetne a valóban hiteles globális életszínvonal-mutató. Például az, mennyibe kerül egy hajvágás. De a tényleges életszínvonal, a vásárlóerő megismerésére már vannak más bejáratott mutatók is. Például az UBS svájci bank már régóta vizsgálja, hogy egy országban hány órát vagy percet kell dolgozni egy hajvágásért. Sőt, ebbe a kalkulációba már az okostelefonok árát is beveszik. A módszert a világ 36 fejlett piacgazdaságát tömörítő OECD is alkalmazza.
A Big Mac-ről az évek alatt az is kiderült, hogy magára hagyva szinte képtelen lebomlani. Legutóbb egy kanadai töltött fel fotókat az egyik közösségi oldalra a hat éve vásárolt Big Mac szendvicséről, amely még mindig egyben van. Ha valaki otthon készítené el az évforduló apropóján a szendvicset, ezen a linken elérheti a Big Mac receptjét.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
