Kommunikációs szőnyegbombázást indított a kormány és médiabirodalma a Tisza Párt ellen azt követően, hogy az utóbbi európai parlamenti képviselője, Kollár Kinga egyebek mellett arról beszélt, hogy hatékony és pozitív hatása is van a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztésének. Ez persze leginkább csak a politikai térben értelmezhető gondolatmenet („a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket”), de részben más szempontból is lehet érdekes. Az uniós források ügyében ugyanis eddig leginkább védekezésre kényszerült a kormány, amikor például igen nyakatekert módon próbálta bizonygatni, hogy a tavaly elveszett 1,04 milliárd euró valójában nem is veszett el.
Egy euró a cikk írásakor egyébként 410 forintot ért, de forintban azért nem lehet megmondani az elvesztett összeget, mert az uniós pénzek euróban érkeznek meg, és csak ezt követően váltják át forintra, de ez értelmeszerűen nem történt meg.
Folyamatosan ketyeg az Európai Unió Bíróságának migrációs ítélete miatt kiszabott napi egymillió eurós büntetés is: a bíróság tavaly június 13-án ítélte el a magyar kormányt a nem megfelelő migrációs szabályai miatt, amelyeken azóta sem változtatott. A 200 millió euró azonnali büntetésen felül a szabály változtatásáig minden nap egymillió eurót kellene befizetnie a magyar államnak, így ez az összeg mostanra meghaladta a félmilliárd eurót. Mivel ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság ennyivel kevesebb pénzt küld. A Népszava március végén arról írt, hogy ezt a pénzt a kohéziós forrásokból vonják le, így már elveszett – a fenti bő egymilliárd euróval együtt – Magyarország kohéziós forrásainak közel 7 százaléka.
Mindezek mellett a hétfőn megszavazott újabb alkotmánymódosítás – és az ehhez kapcsolódó törvények – miatt elképzelhető, hogy a jelenleg elérhető uniós pénzek egy részét is zárolja az EU. Bár az ezzel kapcsolatos döntési folyamat aligha lesz gyors, érdemes megnézni, hogy a fentieken túl hogyan állnak most az ország uniós pénzei.
A gyülekezés uniós alapjog
Az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusokra állapít meg keretösszegeket a tagállamok támogatására. A jelenlegi, 2021-2027 közötti ciklusban a Magyarországnak szánt összegeket három kategóriába lehet elkülöníteni.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban egyelőre nem merültek fel problémák, ezek 12 milliárd eurót tesznek ki. A menekültjogok megsértése miatt később akár ebből is levonhat a Bizottság, de a Népszava értesülései szerint ez még nem történt meg. Sőt, a klímaváltozás káros következményei miatt 16,2 millió euró különálló mezőgazdasági támogatást is küldött Magyarországnak a korábban megítélt összegen felül.
A kohéziós jellegű támogatások összege 21,7 milliárd euró. Ide tartozik például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) vagy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP). Az ezekre a programokra költhető összegből függesztett fel 6,3 milliárd eurót az Európai Bizottság az ország korrupciós kockázata és a nem megfelelő átláthatósági szabályok miatt.
Az Európai Parlament és az Európa Tanács közös rendelkezésekről szóló rendeletében jogállamisági feltételeket fogalmaz meg a kohéziós forrásokhoz való hozzáféréshez. Ennek része az uniós Alapjogi Charta betartása. A kormány az elmúlt hónapokban nem került közelebb a felfüggesztett támogatásokhoz. Például az Alapjogi Charta 12. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához. A dokumentum része az is, hogy például genetikai tulajdonság vagy szexuális irányultság miatt tilos megkülönböztetni az embereket. Az 53. cikk pedig azt mondja ki, hogy a Charta egyetlen rendelkezését – így a gyermekvédelemről szólót – sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat.
Márpedig a parlament fideszes többsége pontosan ezt tette, amikor a gyermekvédelemre hivatkozva szavazta meg március 18-án a gyülekezési törvény szigorítását, azzal a nyíltan kimondott céllal, hogy lehetetlenné tegyék az idei Pride felvonulás megrendezését. (Pontosabban akár 200 ezer forintos büntetést kockáztatnak azok, akik részt vesznek rajta.) Erre erősített rá az Alaptörvény hétfőn megszavazott módosítása.
Végső soron az Alapjogi Charta be nem tartása az oka a 6,3 milliárd euró felfüggesztésének a kohéziós pénzeknél, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznél pedig 2,63 milliárd euró jutott emiatt ugyanerre a sorsra. Az utóbbin belül 600 millió euró kifejezetten a szexuális és nemi identitásbeli kisebbségekkel (LMBTQ-közösséggel) szembeni bánásmód miatt vált elérhetetlenné. Ettől nyilván még messzebb kerültünk tegnap, és a gyülekezési jog korlátozása vagy éppen a magyar állampolgárság felfüggeszthetősége miatt könnyen elképzelhető, hogy további magyar uniós források is veszélybe kerülnek.
Az alábbi grafikonon összegyűjtöttük a magyar uniós pénzek sorsának jelenlegi állását az említett három fő kalapban.
Vészesen fogy az idő
A Tisza Párt kommunikációjának fontos eleme, hogy kormányra kerülése esetén biztosítaná a Magyarországnak járó uniós támogatások megszerzését. Ám van a pénzeknek egy nagy csoportja, ahol erre jelen állás szerint akkor sem lenne idő, ha nyerne jövő tavasszal. A koronavírus-járvány után létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképesség-építési Alap (RRF) fizetési kérelmeit ugyanis 2026 augusztusáig be kellene adni, tehát már másfél év sem maradt minden feltétel teljesítésére.
Márpedig nem csekélységekről van szó. Az RRF-forrásokhoz a tagállamoknak mérföldköveket és szupermérföldköveket kell teljesíteniük. Utóbbiak esetén nincs részleges teljesítés, csak a teljes megfelelés esetén juthat el a forrás a tagállamhoz. A 2021-27-es pénzügyi ciklusban Magyarország előtt 27 szupermérföldkő állt: ezek közül kettő minden tagállamra vonatkozik, négy az igazságszolgáltatásra, a maradék 21 pedig a feltételességi eljárás során tett vállalások lebontása kisebb lépésekre.
Bár voltak előrelépések, mivel a teljes megfeleléstől messze vagyunk, egyelőre csak 919 millió euró előleghez fért hozzá Magyarország, és a kormány el is indított olyan beruházásokat, amiket az RRF-ből szeretne finanszírozni. De ha nem teljesíti mind a 27 szupermérföldkövet, akkor ezt vissza kell fizetni. Ebben az esetben a teljes, 10,43 milliárd eurótól elesik Magyarország. (Ebből 6,512 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 3,918 milliárd euró pedig kedvezményes hitel.)
Még ha nagyon igyekezne is egy esetleges Tisza-kormány, 2026 végéig akkor is minden RRF-hez tartozó forrást el kellene költenie, ez pedig teljesen irreálisnak tűnik. Ezt a forrásvesztést valószínűleg csak akkor lehetne elkerülni, ha kitolnák a határidőket.
Ha 2026 után is a Fidesz kormányoz majd, akkor a jelnlegi hivatalos kommunikáció szerint arra számít, hogy a következő, 2028-2034-es pénzügyi ciklus tárgyalása során a vétójogával vissza tudja szerezni a jelenlegi ciklus felfüggesztett forrásait. Ez azonban nem biztos, hogy reális elképzelés. Michael McGrath, az EU igazságügyi biztosa nemrég személyesen tárgyalt Budapesten Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel és Varga Zs. Andrással, a Kúria elnökével, és a tárgyalás után a 24.hu-nak azt mondta: az egyetlen út az uniós forrásokhoz a kért reformok teljesítése.
A kohéziós forrásoknál pedig biztosan csak a mostani kormány tudja megakadályozni az újabb és minden bizonnyal végleges forrásvesztést (hacsak nem lesznek előrehozott választások). Ha ugyanis az ország továbbra sem felel meg a jogállamisági feltételeknek, akkor év végén ugyanúgy 1,04 milliárd eurót veszít el, mint 2024 végén.
Közben azért költünk
A fentiektől függetlenül a kormány továbbra is százmilliárd forintos nagyságrendben költi az uniós forrásokat, például bölcsődéket újít fel vagy informatikai fejlesztési programokat hajt végre a közoktatásban. A kis- és közepes vállalkozásokat segíteni hivatott Demján Sándor Program is részben uniós finanszírozású.
A kohéziós források esetében április 14-én 1,97 milliárd eurónál állt a lehívott támogatások számlálója. Ez a 9,1 százalékát teszi ki a Magyarországnak eredetileg – tehát még a forrásvesztés előtt – szánt 21,7 milliárd eurós összegnek, ami csak hajszálnyival kedvezőbb az uniós átlagnál.
Közélet
Eladták Esztergom egykori első kórházépületét
Az önkormányzatnak még elővásárlási joga van, a helyiek szerint élni is kellene vele.
Magyarország után Amerikába is megérkezett a személyelvű gazdaságpolitika
Szűk hatalmi érdekek mentén próbálják alakítani az üzleti viszonyokat, ami gazdaságilag több problémát okoz, mint amennyi politikai hasznot hajt.
Hat lépés, amely válságállóvá tenné a magyar gazdaságot
Gyengülő forint, gyors infláció és stagnáló gazdaság jelezték a problémákat az utóbbi években, de van kiút ebből a helyzetből, csak el kellene indulni rajta.
Fontos
Türkmenisztán a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, de csapdába került
Rengeteg földgáz van az országban, de geopolitikai okok miatt nem tudják elszállítani a vevőkhöz.
„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban
Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.
Olyan sokba kerül az államadósság-törlesztés, hogy kódolva van Magyarország lemaradása
Az EU-n belül hazánk költötte GDP-jéhez viszonyítva a legtöbbet kamatfizetésre az utóbbi években, ami aggasztó a növekedési kilátások szempontjából.
