Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2025. március 18. 10:14 Adat, Vállalat

Megpróbálhatnak több olyan árut ránk sózni az árrésstop miatt, ami eddig selejtbe ment

Rendkívül nagy költségtétel a kiskereskedelemben a selejt és az áruhiány, így logikus lépés lenne a cégektől, ha ebből is próbálnának faragni az árrésstop bevezetése után.

Előzmények: március 17-től árrésstopot vezetett be a kormány a kiskereskedelemben. A harminc érintett alapvető élelmiszer fogyasztói árát úgy kell csökkentenie a cégeknek, hogy az maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat.

  • Az intézkedés minden piaci szereplőt érzékenyen érint, mivel ennél még a vezető láncok is magasabb átlagos árréssel dolgoznak, és ebből gazdálkodják ki az egyéb költségeket, például a béreket. Igazán nagy bajba viszont a kisebb, magyar tulajdonú boltok kerülhetnek.
  • Több áruházban már az új szabályozás első napján mennyiségi korlátozásokat vezettek be az árrésstopos termékekre.
  • Ezzel megszűnt a lehetőség arra, hogy a kisboltok a nagy boltláncokból szerezzék be az árut, sokan eddig is ezt tették, mert azokban olcsóbb volt a termék, mint a nagykereskedőknél, de az árrésstop ezt felerősítette volna, a céges vevők áruhiányt okoztak volna a nagy boltláncokban.  

Alulnézet: az árrésstop miatti bevételkiesés kezelésére alapvetően két eszköze lehet az érintett cégeknek, vagy más termékeken próbálják hasznukat növelni, vagy a költségeiket csökkentik.

  • A költségcsökkentés egyik eszköze lehet a készlethiány és a selejt korábbinál szigorúbb menedzselése, ezeken ugyanis meglepően sokat buknak a kereskedők.
  • A selejtnél ezt nehéz másképp elképzelni, minthogy olyan, eddig határesetnek számító termékek is kikerülnek a polcokra, amelyek korábban nem, vagy megnő a leárazottan kínált szépséghibás termékek mennyisége.

Számokban: az elmúlt években a legnagyobb láncok a teljes árbevétel 1-2 százalékát bukták el a selejtes és hiányzó termékeken. Ha a beszerzési árhoz viszonyítunk ez az arány inkább 1,5-3 százalék.

  • Mivel a láncok több száz milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le évente, ez tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelent. A piacvezető Lidlnél a legutóbbi üzleti évben például az összeg meghaladta a 18 milliárd forintot, de tízmilliárd fölött volt a Spar és a Tesco esetében is.
  • A veszteség nagyobb része valószínűleg a selejtezéshez köthető. Ahol megbontották a két tételt, ott ez adta a kiesés 65-80 százalékát, míg a hiány csak a harmadát-negyedét.
  • Kérdés, hogy ebből mennyit lehet lefaragni. A milliárdos selejtezés jelentős része ugyanis nem kerülhető el, mert olyan napi termékekből (például pékáruból) adódik, amit a következő nap már nem lehet értékesíteni.

Mi várható? A minőség romlása viszonylag hamar visszaüthet. Hiába jelentős költség a selejt, sokat nem lehet spórolni rajta, de ha megpróbálják, az hosszabb távon üzleti károkat okozhat. Ezért valószínűleg nem sok helyen nyúlnak ehhez az eszközhöz.

Az egyéb költségtételeknél sincs ugyanakkor jelentős mozgástere a kereskedőknek. A béreken próbálhatnak faragni, erre a G7-nek is utaltak piaci szereplők, ám csak ebből nem lehet kigazdálkodni a kieső bevételt.

  • Ezért szinte biztos, hogy más termékek árának emelésével próbálják majd elkerülni a veszteséget. Ez azonban inflációnövelő hatású, miközben az árrésstoppal épp az infláció letörése lenne a kormány célja.
  • Sőt, ha jól működik a statisztikai hivatal módszertana, akkor az áremeléseknek épp annyival kellene növelnie az inflációt, amennyivel az árrésstop csökkenti. Azaz inflációcsökkentést csak a rendszer meghekkelésével lehet elérni, de az eredmény ekkor csak statisztikai lesz, nem valós.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok magyar tulajdonú boltot dönthet be az árrésstop egymilliárdos határaBár a kisebb boltok többségére nem vonatkozik majd az árrésstop, 120-150 magyar vállalkozás nem ússza meg. Ők még nem tudják, hogyan élik túl.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik a 10 százalékos árrés, de miből fizetnek majd bért a kereskedők?Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti a tegnap bejelentett árrésstop. A láncok átlagos árrése eddig 30-35 százalék volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat árrésstop hiány kiskereskedelem Lidl selejt Spar Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2025. március 17. 10:19 Adat

A negyeddöntőkre megint gazdagok ligája lett a BL-ből

Nem jutott be olyan csapat a labdarúgó Bajnokok Ligája negyedöntőjébe, amely ne tartozna a kontinens húsz legnagyobb bevételű együttese közé.

Hajdu Miklós
2025. március 17. 06:00 Adat, Élet

Ezeken a településeken fojthatja le az ingatlanpiacot az identitásvédelem

Nyolc év alatt tízszeresére dráguló falura is van példa, a top 10-be pedig több mint hatszorozódó árakkal lehetett bekerülni a kistelepülések körében.

Bucsky Péter
2025. március 16. 06:06 Adat, Vállalat

Száznál is több hulladékos vállalkozás került süllyesztőbe a Mohu megjelenése óta

Jelentősen nőtt a felszámolások és végelszámolások száma a hulladékos ágazatban, amióta a Mol leányvállalatánál futnak össze a szálak.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. március 17. 15:22 Vállalat, Világ

Szárnyalnak a védelmi ipari részvények az európai fegyverkezés híreire

A Rheinmetall, a Thales, a Leonardo, a Dassault és a Safran is az idei év legjobb befektetései között van.

Pecze Kristóf
2025. március 15. 19:00 Pénz

Jó befektetéseket is találni az államcsődök kontinensén

2025 nagy dobása lehet a latin-amerikai kötvények felülteljesítése, de csak erős idegzetű és hosszú távra befektetők fontolják meg ezt a lehetőséget.

Virovácz Péter Havasi Kinga
2025. március 15. 06:09 Pénz, Világ

A háború sem olcsó, de a béke többe kerül

Legalábbis akkor, ha Európa magára marad, és egyedül kell szembenéznie a magát az ukrajnai háború után győztesnek érző Oroszország fenyegetésével.