A fenntartható egészségügyért dolgozó Health Care Without Harm nemzetközi civil szervezet friss felmérése alapján világszerte 5,9 millió tonna kórházi hulladék termelődik évente, ebből 80 ezer tonna Magyarországon. Ennek 80-85 százaléka a települési szilárd hulladékok közé sorolható, tehát nem igényel speciális kezelést. A maradék 15-20 százalék azonban fertőző, vegyi vagy fizikai tulajdonságai miatt veszélyes hulladéknak minősül, amelynek már problémásabb a kezelése.

Az egészségügyi hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, és a kórházi hulladék egy része a hulladékgazdálkodási (kívánatos hierarchiát ábrázoló) fordított piramis legalján áll, vagyis főként égetéssel semmisítik meg. 

Ha csökkenteni akarjuk az egészségügyi hulladékot, arra kell törekednünk, hogy az a hulladékhierarchia legfelső szintjén maradjon, vagyis elsősorban az anyag- és erőforrás felhasználást kell mérsékelni az egészségügyi ellátás során. De fontos lenne a többször használatos eszközök bevezetése, valamint a megelőzés is

– mondja Demeter Tamás egyetemi adjunktus, a Semmelweis Egyetemen 2021-ben alakult Munkacsoport a Környezettudatos és Fenntartható Fogászatért egyik vezetője, akinek irányításával 2023 tavaszán hulladékauditot végeztek az egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában.

A felülvizsgálat is igazolta, hogy a probléma nagyobb, mint gondolták.

A kérdés már csak az, hogyan lehetne csökkenteni a kórházi hulladékot és mit értünk többször használatos egészségügyi eszközök alatt?

Vissza a régi módszerekhez

Szakértők szerint szakítani kellene az eldobható eszközök túlzott használatával, ami az elmúlt 30-40 évben általánossá vált az egészségügyben. Demeter Tamás szerint az egyszer használatos műanyagokat és egészségügyi eszközöket sokszor inkább csak kényelmi okok miatt használják. Ezzel kapcsolatban számos kutatás készült az elmúlt években, és az eredmények azt mutatják, hogy sok esetben a többször használatos eszközökre való áttérés vagy visszatérés változatlan beteg- és ellátásbiztonság mellett csökkenthetné a környezeti terhelést.

Egy 2023-as összefoglaló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a többször használatos eszközökkel szinte minden környezeti hatáskategóriában javulást értek el. Csak a vízhasználat növekedhet a tisztítás és sterilizálás miatt.

Persze hozzá kell tenni, hogy a többször használatos eszközök környezeti előnye az élettartamuktól függ, vagyis minél tovább tudjuk őket használni és sterilizálni, annál jobban csökken a környezeti terhelés

– mondja Demeter Tamás.

Az egészségügyi ellátások környezeti hatásait vizsgálták a a Semmelweis Egyetemen. Fotó: Semmelweis Egyetem

Márton Krisztina egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Propedeutikai Tanszékének igazgatója szerint elősorban a sebészeti műszereket, műszertálcákat, fecskendőket, tűket és törlőket lehetne újrahasználhatóvá tenni.

Régebben ezek mind újrafelhasználhatók voltak, hiszen sterilizálhatók és fertőtleníthetők, de ma az egyszerhasználatos eszközök élveznek prioritást. Itt meg kell említeni a vizsgálatok és egészségügyi beavatkozások során alkalmazott gumikesztyűk használatát és azok indokolatlanul gyakori cseréjét is, amely nagymértékben hozzájárul a kórházi hulladék termeléséhez.

– magyarázza az igazgató

A gumikesztyűk az összes hulladék 65 százalékát teszik ki.

Amikor egy szemléletformáló projektben az Egyesült Királyságban csökkentették a gumikesztyűk felhasználását, az egészségügyi hulladék mennyisége is nagy mértékben csökkent.

Annak érdekében, hogy a szakemberek kevesebb gumikesztyűt használjanak, nélkülözhetetlen az Egészségügyi Világszervezet  WHO kesztyűhasználati piramisának ismerete. Ez az ajánlás pontosan meghatározza, hogy mikor indokolt az egyszerhasználatos gumikesztyű viselése, tipikusan csak akkor, ha magas a nyállal, testváladékkal vagy vérrel való közvetlen érintkezés kockázata.

A fogászaton a szájon kívüli vizsgálatoknál például teljesen felesleges a gumikesztyű, ha nincs közvetlen kapcsolat testváladékkal, ebben az esetben ugyanis a megfelelő kézhigiénével biztosított a fertőzésveszély csökkentése. Optimális esetben a fogászati klinikákon lehetőség szerint ugyanazt a kesztyűt kellene használni egy beteg teljes kezelése alatt, de hosszabb beavatkozások esetén ez jelenleg sajnos nem kivitelezhető.

Visszatérve az sterilizálható egészségügyi eszközökre, érdemes megemlíteni a dán példát, mert a dán egészségügyi minisztérium kidolgozott egy jogszabályi keretet is, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos, korábban egyszer használatosként kezelt egészségügyi eszközöket újrahasználjanak. Az Egyesült Királyságban is elfogadtak egy olyan stratégiát, amelynek célja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi rendszerben az orvosi eszközöket minél nagyobb arányban sterilizálják és újra felhasználják.

A legjobb megoldás a megelőzés (lenne)

A többször használatos eszközök bevezetése és az orvosok, valamint az egészségügyi dolgozók tudatosabb hozzáállása önmagában kevés a változáshoz, a Semmelweis Egyetem vezetői szerint ugyanilyen fontos a megelőzés is.

Sokan azt gondolják, hogy az anyagi források hiánya a legnagyobb akadály, de valójában nem csak erről van szó. A legfontosabb tényező az egészségtudatos magatartásformák kialakítása. Az elmúlt években több projektben is részt vettünk, amelyek azt vizsgálták, hogyan lehet csökkenteni a betegségek előfordulását és hogyan lehet biztosítani a kezelések fenntarthatóságát. Ezekből kiderült, hogy a prevenció kulcsfontosságú, ehhez azonban szükség van az egészségtudatosság növelésére

– mondja Márton Krisztina, majd hozzáteszi, beszédes tény, hogy a világ leggyakoribb betegségei közé tartozó fogszuvasodás és a fogágybetegség is megelőzhető.

Tehát az egyik legfontosabb célkitűzés a megelőzés és az egészségtudatos magatartásformák kialakítása lenne. Ez a leghatékonyabb módja a fenntarthatóság előmozdításának, de sajnos a téma Magyarországon még gyerekcipőben jár. Ennek legfőbb oka, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozása,

az ellátás biztonsága és a szolgáltatások körének bővítése jelenleg nagyobb prioritást élvez

a döntéshozóknál, mint a környezeti terhelés csökkentése vagy a fenntarthatóság előmozdítása.

Pedig a Semmelweis Egyetem munkacsoportja is megállapította, hogy ha az egész intézményben többször használatos, sterilizálható textíliákat és műszertálcákat alkalmaznának, akkor naponta több mint 7 kilogramm egyszer használatos műanyag hulladékot lehetne megtakarítani.

Sokat lendítene az ügyön, ha a politikusok, egészségügyi vezetők, betegjogi képviselők és az orvosok együtt dolgoznának ki átfogó stratégiát az egészségügyi hulladék minimalizálására. Már csak azért is, mert az eldobható műszerek és eszközök cseréje többször használható alternatívákra hosszú távon akár 30-50 százalékos költségmegtakarítást is eredményezhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ egészségmegőrzés egészségügy fenntartahatóság hulladékkezelés kórház Semmelweis Egyetem Olvasson tovább a kategóriában