A szankciók mellett ukrán drónok is szorongatják az orosz olajexportot
Nem voltak azonnal nagy hatással az orosz tengeri olajszállításra az előző amerikai kormány által kivetett szankciók. 2025 első négy hetében 9 százalékkal csökkent az orosz tengeri olajszállítás a 2024-es átlaghoz képest. Sőt, a január 20-ai héten nőtt a szállított olaj mennyisége az előző héthez viszonyítva: ezen a héten 3 millió 70 ezer hordó olaj kelt útra.
Ez jelentős részben annak köszönhető, hogy az amerikai szabályok átmeneti mentességet adtak azoknak a hajóknak, amelyeket január 10-ig töltöttek fel, február 27-ig leadják szállítmányukat, és az elszámolás is lezárul március 12-ig.
Másrészt a szankciókat követő hetekben a Törökországba szállított nyersolaj mennyisége rekordot döntött 2022 februárja óta. A január 13-ai héten 16 százalékkal több nyersolajat szállítottak Törökországba, mint az elmúlt közel három év legforgalmasabb hete során.
Előzmények: január 10-én a Biden-kormány szankciókat vetett ki több mint száz orosz tankerhajóra. Ez az Oroszországból induló tengeri olajszállító hajók 42 százalékát érinti, amelyek elsősorban Kínába mentek, de Indiába is sok olajat szállítottak. Az orosz nyersolaj az indiai import 36 százalékát, a kínai import közel 20 százalékát tette ki 2024-ben.
Miért fontos ez? Az egész nyugati szankciós rendszer célja, hogy csökkentse az Ukrajnát lerohanó Oroszország bevételeit, így rábírva az agresszió befejezésére. Közben azonban nem akarták kizárni sem a globális ellátás tizedét adó orosz kőolajat a nemzetközi piacról, mert az hatalmas áremelkedést okozna.
Ez a kettősség akkor is megmutatkozott, amikor a Biden-kormány tagjai nemtetszésüknek adtak hangot az orosz olajlétesítmények ukrán támadásával kapcsolatban. Ettől valószínűleg nem függetlenül hagytak fel az ukránok ezekkel, pedig már tavaly ilyenkor is értek el látványos eredményeket.
A Biden-kormány utolsó heteiben szánta el magát a fenti, keményebb szankciókra, és ekkor pörgették fel az ukránok újra a támadásaikat. Az utóbbi hetekben több nagy orosz finomítóban is jelentős károkat okoztak, és a jelek szerint egy balti-tengeri nagy olajexport-terminál működését is megbénították.
Felülnézet: a megnövekedett téli igény miatt már a szankciók előtt is csúcsra emelkedtek az olajárak Kína számára az orosz-ukrán háború kitörése óta. A Santung tartományban lévő olajfinomítókba akár napi egymillió hordó olajjal kevesebb nyersanyag érkezhet be rövid időn belül.
India közben más forrásokat keres az orosz forrás legalább részleges kiváltására a Közel-Keleten, Afrikában és az Egyesült Államokban.
Néhány kínai és indiai kikötő vezetése jelezte, hogy már nem fogadja a szankció alá eső hajókat, ezért Oroszországnak azokat a tankereket kell használnia, amelyeket még nem korlátoztak. A szállítás ezért akár több millió dollárral is többe kerülhet, mint korábban.
Mi következik? Az oroszok a jelek szerint tesztelik a szankciók betartását: múlt héten három, szankció alatt álló tankerhajót is elindítottak India felé Murmanszkból a Szuezi-csatornán át. Ez az út egy hónapig tart, február második felében érkezhetnek az indiai kikötőkbe. Ráadásul ezeket a szintén szankcionált Gazpromnyeft töltötte fel.
Az oroszok talán arra számítanak, hogy az új amerikai elnök enyhíti a szankciókat. Donald Trump azonban arról beszélt, hogy ha az orosz vezetés nem mutat rugalmasságot a béke felé vezető úton (azaz adja fel követelései egy részét), újabb szankciók jönnek.
Alulnézet: eközben az Európai Unió a 16. Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadására készül a következő hetekben. A csomagot még február 24., a háború kitörésének harmadik évfordulója előtt szeretnék elfogadni.
Az új szankció először korlátozná, később pedig tiltaná az orosz alumínium vásárlását. Emellett újabb 15 orosz bankot vágnának le a nemzetközi fizetési rendszerről (SWIFT), és 70 tankerhajót helyeznének szankció alá. Az orosz és belarusz élelmiszerek behozatalára pedig vámot vetnének ki.
Tágabb kontextus: az energetikai szankciók nem bírták rá Oroszországot a háború befejezésére, de ezt irreális lett volna várni sokkal drasztikusabb intézkedések nélkül.
Az is egyértelművé vált, hogy az amerikai vezetés kezében olyan szankciós fegyver van, amellyel az eddiginél sokkal nagyobb veszteségeket képes okozni Oroszországnak. Ha az összes, oroszok által használt tankert szankcionálnák, akkor csak a 60 dolláros olajárplafon alatt tudnának szállítani, ami jelentősen visszavetné az ország bevételeit.