(A szerző a Levegő Munkacsoport szakértője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Bár Budapest a levegőminőség tekintetében meglehetősen le van maradva a legtöbb európai város mögött, nem nagyon töri magát, hogy ezen a helyzeten változtasson. Bár az egyéb parkolási változásokkal együtt tervezett díjemelés segíthet valamelyest, a lemaradás egyik fő oka a közlekedési kibocsátás szabályozásának hiánya.
Nyugat-Európában szinte sportot űznek abból, hogy melyik város tud minél szigorúbb szabályozást kitalálni. Így fejlődött ki a jellemzően 15-20 éves autókat kitiltó, már több mint 250 európai városban alkalmazott LEZ-ből (low emission zone, azaz alacsony kibocsátási övezet) például a londoni ULEZ (ultra low emission zone), ahová már csak a tényleg alig szennyező autókkal lehet behajtani. Oxford ennél is továbbment a ZEZ (zero emission zone) bevezetésével, és jövőre első nagyvárosként Stockholmban is elindul a ZEZ, ahova csak elektromos autókkal vagy Euro 6-os, sűrített földgázt (CNG) használó motorral rendelkező autók hajthatnak be.
A LEZ-ek megfelelő módon (például kellően nagy területre kiterjedően) történő alkalmazása a tanulmányok szerint csökkenti a légszennyezést, és javítja a lakosok egészségét. A LEZ-eket bevezető különböző városokban 15-50 százalékkal csökkent a szálló por és a nitrogén-oxidok koncentrációja. Ennek köszönhetően kórházi adatok szerint 2-3 százalékkal csökkent a szívbetegségek, és 7-12 százalékkal az agyvérzések száma (az ULEZ és ZEZ zónák annyira frissek, hogy hatásukat még nem lehet megbízhatóan kimutatni). Bár a LEZ-ek viszonylag kevés autót korlátoznak, a hatásuk azért ilyen nagy, mert a kitiltott autók szennyezőanyag-kibocsátása az átlagos autó kibocsátásának sokszorosa, ahogy az alábbi ábrák is mutatják.
A LEZ-ek így rengeteg emberi életet megmentenek, hiszen a légszennyezés évente 400 ezer ember életét követeli az Európai Unióban.
A LEZ- hullám újabban Közép-Kelet-Európát is elérte. Első fecskeként Szófia vezette be tavaly decemberben a csak télen érvényes LEZ-t Szófia belvárosában, így oda az Euro 1-es vagy annál rosszabb motorral rendelkező autók nem hajthatnak be. Idén decembertől a korlátozás már az Euro 2-es motorral rendelkező autókat is érinti, jövőre pedig egy másik zónát is kialakítanak a belső zóna körül, ahonnan az Euro 1-es motorral rendelkező autók lesznek kitiltva.
2025. július 1-től Krakkó túlnyomó részébe csak a legalább Euro 1-es motorral rendelkező benzines és a legalább Euro 2-es motorral rendelkező dízelautók, Varsó belső részébe pedig csak a legalább Euro 2-es motorral rendelkező benzines és a legalább Euro 4-es motorral rendelkező dízelautók hajthatnak be. Ezek a korlátozások a tervek szerint kétévente szigorodnak.
Bár a Greenpeace 2018-as, reprezentatív felmérése alapján a budapesti lakosság kétharmada kitiltaná a régi dízelautókat a főváros területéről (és feltehetően a régi benzines autók esetében is hasonló lenne a helyzet), Budapest máig nem lépett a közlekedési kibocsátás szabályozásában. Annak ellenére sem, hogy a Greenpeace 2021 nyarán átadott Karácsony Gergelynek egy 45 ezer aláírást tartalmazó petíciót. A főpolgármester akkor azt ígérte, hogy még 2021-ben céldátumot jelöl ki a dízelek kitiltására, de ez végül nem történt meg.
A főváros 69/2008-as szmogriadó rendelete eredetileg ugyan októbertől márciusig (némileg a szófiai szabályozáshoz hasonlóan) kitiltotta volna a különösen szennyező autókat a Hungária körúton belüli területről,
de a közgyűlés a rendelkezést felfüggesztette annak első életbelépése előtt, majd később törölte is.
(A főpolgármester által nagy ritkán elrendelt, a szennyezőbb autók közlekedését megtiltó szmogriadó a város egész területére vonatkozik.)
Némi mentséget jelent a fővárosnak, hogy a LEZ-ek leghatékonyabban az autók környezetvédelmi kategóriáját jelző matricákkal működnek jól, hiszen akkor sokkal könnyebb ellenőrizni és szankcionálni. A rendszámon lévő ilyen funkciót betöltő matricák rendszerét viszont a kormány 2016-tól megszüntette, és egy – például a németországihoz hasonló – matricarendszer kialakítása a kormány nélkül elképzelhetetlen.
Bár a kormány papíron támogatja a LEZ-ek kijelölését – legalábbis légszennyezés-csökkentő programjában ezek kialakítása a legelső a szennyezést csökkentő potenciális intézkedések között – nem valószínű, hogy a gyakorlatban a fővárossal együttműködne ebben a kérdésben. De mivel számos országban – többek közt Olaszország legtöbb városában – a LEZ-ek matrica nélkül is működnek, ez nem kizáró ok.
A főváros ugyanakkor egy másik megközelítéssel is próbálkozik a légszennyező autók Budapestről történő kiszorításával, már egész régóta. A főváros parkolási rendelete szerint ugyanis 2010-től lakásonként a második autó esetében csak a kevésbé környezetszennyező, legalább Euro 3-as környezetvédelmi kategóriájú autók kaphatnak 30-50-70 százalék kedvezményt, és így az Euro 2-es vagy régebbi autók esetében teljes árat kellene fizetni, ami az órás parkolási díj 250-szerese, vagyis jelenleg 50-150 ezer forint, várakozási övezettől függően.
Ezt a paragrafust azonban a legtöbb kerület nem, vagy csak jóval később kezdte el alkalmazni, Erzsébetváros például 2023-ban. Így a fővárosnak ez a törekvése annak ellenére botladozik, hogy 2009-ben és 2010-ben a környezetszennyező autók magasabb díjára vonatkozó rendelkezéseket a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag és vita nélkül fogadta el.
Bár a fővárosi szabályozás hatása mérsékelt volt – részben a kerületek ellenállása miatt, részben mivel csak a várakozási övezetekben élők autóira és azok közül is csak a másodikra vonatkozott –, mégiscsak arra ösztönözte a lakókat, hogy legalább a második autójuk legyen kevésbé szennyező. De újabban még egy olyan kerület, Erzsébetváros is visszakozott (miközben egy rendkívül előremutató lépést tett az éves lakossági parkolási díj bevezetésével), amely korábban elfogadta a fővárosi szabályozást, és beszüntette a különösen környezetszennyező autók támogatását. Így jövőre az a furcsa helyzet áll majd elő, hogy Erzsébetváros olyan autók használatát kezdi el támogatni, melyeket Krakkó éppen kitilt, és ha ott mégis behajtanak, akkor nem támogatást, hanem büntetést fognak kapni.
Erzsébetváros nagy mértékben a józsefvárosi szabályozást követi, talán azért, mert Józsefváros progresszívnak számít, noha a különösen szennyező autók szabályozása esetében a legtöbb kerület – idáig Erzsébetváros is – előtte jár. De van egy fontos különbség: Józsefvárosban sosem volt érvényben a fővárosi szabályozás, ott a jelenlegi szabályozás előtt a második autó is 100 százalékos kedvezményt kapott. Azaz Józsefváros eddig csak szigorított a szennyező autók szabályozásán, Erzsébetváros most pedig épp enyhített rajta. Ez alkotmányossági kérdést is felvet, hiszen az Alkotmánybíróság már számos határozatában kimondta, hogy a természet- és környezetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje nem csökkenthető.
Élet
Fontos