Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Egy hackercsoport által kiszivárogtatott információk szerint beszerzési stopot rendeltek el a Védelmi Beszerzési Ügynökségnél, a kormány pedig békeköltségvetésnek nevezi a nemrég beterjesztett 2025-ös büdzsét, a törvénytervezeten ez azonban nem annyira látszik.
Miért fontos ez? Korábban kisebbfajta gazdasági csodát ígért Magyarországnak a miniszerelnök, ha véget ér az orosz-ukrán háború, és úgy fogalmazott, hogy az asztalfiókjában van egy békeköltségvetés arra az esetre, ha elnökké választják az amerikaiak Donald Trumpot, aki békét fog teremteni Ukrajnában.
Ez megtörtént, és a kormány tagjai már valóban békeköltségvetésként hivatkoznak a 2025-ös büdzsé tervezetére.
Közben kiderült, hogy feltörték a Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszereit, és a zsaroló hackerek elkezdték nyilvánoságra hozni a megszerzett információkat.
Számokban: ahogy az alábbi grafikonon látszik, tényleg kevesebbet tervez költeni a kormány a Magyar Honvédség beruházásaira, amelyek főleg fegyvervásárlások. Ez azonban még mindig sokkal több, mint 2022-ben, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Közben természetesen változott a pénz értéke, de ezt nem érdemes az inflációval arányosítani, mert a hadi beszerzések árazása teljesen más pályán mozog, mint az általános árszínvonal.
Háttér: a kormány 2016 végén hirdette meg a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot a honvédség akkor már nagyon elavult felszerelésének megújítására és a magyar hadiipar újjáépítésére.
Mint azonban a grafikonon látszik, a költések csak lassan nőttek, mielőtt az orosz-ukrán háború kitörése után nagyobb sebességre kapcsoltak.
Igen, de: a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön cáfolta, hogy beszerzési stop lesz jövőre a Védelmi Beszerzési Ügynökségnél.
Beszélt arról is, hogy visszafogták a honvédelmi kiadásokat a költségvetés hétfőn benyújtott verziójában ahhoz a tervezethez képest, amit a Költségvetési Tanács korábban megkapott.
A beszerzések kifizetése – legalább részben – előre meghatározott annak függvényében, hogy a korábban leszerződött fegyverrendszerek (például harckocsik, önjáró tarackok, helikopterek, szállító repülőgépek) mikor érkeznek meg a honvédséghez.
Óvatosságra ad okot az is, hogy a korábbi években az elfogadott költségvetésekhez képest néha nagyon eltért a honvédségi beszerzésekre végül elköltött összeg, ami idén és jövőre is megtörténhet.
Tágabb kontextus: korábban az OTP Bank elemzői vetették fel, hogy a honvédelmi beszerzések átütemezésével javítani lehetne a magyar költségvetés 2023-as kifeszített helyzetén.
Az nem világos, hogy pontosan ez történt-e, mindenesetre az eredetileg tervezettnél kevesebbet költött honvédelmi beruházásokra a kormány tavaly.
Nem kizárt, hogy ilyen játékteret hagy magának a kormány a jövő évi büdzsében a Gulyás Gergely által említett visszavágás után is.
Igaz, arra valószínűleg figyelni fog, hogy ne csússzon a GDP-arányos 2 százalékos védelmi költés alá, az ezt el nem érő NATO-tagokat ugyanis korábban azzal fenyegette meg Donald Trump, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni háború esetén.
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.