Lényegében megduplázták fegyverimportjukat az európai országok a 2019-2023 közötti öt évben a 2014-2018 közötti időszakhoz képest. Ukrajnába több mint 67-szer annyi fegyver érkezett, ez majdnem elérte a globális fegyverexport 5 százalékát, derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) friss adatsorából.

Számokban: a két időszak között csak pár európai országban csökkent a fegyverimport, például Olaszországban, Finnországban és Görögországban.

• Ukrajna mellett a fegyverimport növekedése Luxemburgban, Szlovéniában, Csehországban, Bulgáriában, Koszovóban, Hollandiában és Magyarországon volt a legnagyobb. Hazánkban a növekedés közel 8,5-szeres.
• A globális fegyvervásárlásokból Európán belül Nagy-Britannia részesül a legnagyobb arányban (2,4 százalék). A brit fegyverimport bő 40 százalékkal növekedett. A lengyel 3,5-szereződött, a norvég és francia nagyjából duplázódott, a román majdnem háromszorozódott.

Tágabb perspektíva: az Európába érkező fegyverek több mint fele az Egyesült Államokból jön. Az USA több fegyvert exportál több országba, mint bármikor korábban, a részesedése a globális fegyvereladásokból 34 százalékról 42 százalékra nőtt.

• Az orosz fegyverexport ezalatt a felére csökkent, a globális eladásoknak már csak a 11 százalékát teszi ki – csakúgy, mint Franciaországé. 
• A legnagyobb fegyverimportőr India, Szaúd-Arábia és Katar, őket követi Ukrajna, majd Pakisztán és Japán.
• Az import mértéke természetesen nem azonos a rendelkezésre álló új fegyverállománnyal, ugyanis a fenti adatokban a saját gyártás nem jelenik meg.

Alulnézet: ahogy korábban írtuk, a Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektje volt, a miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége. A köztévében Orbán Viktor vasárnap  úgy fogalmazott, hogy eljött az újrafegyverkezés ideje Európában.

• A magyar védelmi kiadások értéke 2018 óta emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.
• Az utóbbi években az összes nagyobb régiós ország rohamléptű haderőfejlesztésbe kezdett, így a magyar katonai kiadások meredek emelkedése GDP-arányosan így is valamelyest elmarad a régiós átlagtól.

Felülnézet: Ukrajna kiemelt helyzetét a háború mellett az a tény magyarázza, hogy a SIPRI az eladások mellett az ingyenes átadásokat és a licenc alapján történő gyártást is figyelembe veszi.

• Ennek érdekében nem a pénzügyi értékkel kalkulál, hanem a fegyverek volumenét jelenítik meg az adatai.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?A kiemelt régiós szerepről szóló elképzeléseket árnyalja, hogy a lengyel, a román és a cseh haderő még erősebb tempóban fejlődik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ fegyverüzlet fegyvervásárlás háború Olvasson tovább a kategóriában