Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
Felszámolási eljárást kezdeményezett az ISD Power áramszolgáltató a Dunarolling Dunai Vasmű Kft.-vel szemben, mert utóbbi nem tudja rendezni az elmúlt egy évben felhalmozott jelentős tartozását. A céggel szemben egy NAV-végrehajtás is zajlik.
Miért fontos ez? A Dunarolling az egykor sokkal nagyobb, mára alaposan összezsugorodott dunaújvárosi vasmű megmaradt két cége közül a nagyobbik, hengereléssel foglalkozik, és ha tényleg felszámolnák, az sok szempontból megrendítő lépés lenne a cégcsoport agóniájában. A társaságnak közel kétezer alkalmazottja lehet még, bár a lemorzsolódás folyamatos.
A másik, kisebb cég az acél- és a kokszelőállítást végző, azaz kohászattal foglalkozó Duna Furnace, de annak alkalmazottai többnyire állásidőn vannak, a két kohót korábban már leállították, az egyiket valószínűleg nem is lehet/érdemes már újraindítani.
A helyzet komolyságát az is jelzi, hogy a felszámolást megindító ISD Power is felszámolás alatt áll, azért is fut a pénze után, mert maga is bajban van.
Mit mondanak ők? Az indiai-brit hátterű tulajdonos, a Liberty Steel – amely 2023-ban a magyar kormány közbenjárásával került házon belülre – a Portfolio cikke szerint vitatja a felszámolás megindítását arra hivatkozva, hogy a helyzet egy korábbi megállapodás következménye.
Felülnézet: a Dunaferrt akkor működtető cég már 2023-ban is felszámolás alá került, a kormány szerepvállalásával úgy mentették meg, hogy a Liberty átvette az eszközöket és a dolgozókat a két említett cégbe. A béreket fél évig az állam fizette, ez 16 milliárd forintot emésztett fel, de a vasmű fenntartása az elmúlt években a kormány szerint 70 milliárd adófizetői forintba került.
A Liberty számos vállalást tett a belépésekor, a kormány szerint ezeket nem teljesítette, a vállalat ezt nem látja ennyire végletesen, illetve a kedvezőtlen nemzetközi piaci viszonyokkal indokolja.
Fordulatra utal, hogy ezúttal már a kormány is inkább azt hangsúlyozza, hogy a Liberty sikertelen, mint azt, hogy bármi áron belépne a megmentésbe, bár azt mondja, hogy készen áll minden forgatókönyvre.
Tágabb kontextus: ahogy többször részletesenbemutattuk, a nemzetközi piaci folyamatok, a dunaújvárosi vasmű mérete és eddigi leépülése, illetve többszöri sikertelen fejlesztése mind arra utal, hogy hosszabb távon nincs jövője a gyártásnak.
A környezetvédelmi szempontok ma már annyira befolyásolják az iparágat, hogy Dunaújváros egyetlen fennmaradási esélye a zöld acélgyártás lenne, a Liberty is ebbe az irányba akart indulni, a kormány is ezt erőltetné, de a jelek szerint ez nem sikerült. Ehhez 200 milliárd forint kellene, de a finanszírozás a jelenlegi piaci környezetben szinte lehetetlen.
A Liberty két magyar cége már nem is az alaptevélkenységből, hanem például a szén-dioxid-kvótákkal való kereskedelemből, esetleg bérmunkából szerzi bevételének döntő részét.
Mi várható? A kormány vélhetően azt mérlegeli, hogyan kellene beavatkoznia annak érdekében, hogy az összesen mintegy 3 ezer alkalmazott minél kevésbé sokkszerűen – és lehetőleg minél kisebb politikai zajjal – kerüljön ki hosszabb távon a cégekből.
A vas- és acélipar Európában több helyen is halódik, a társadalmi hatások miatt a politikai szempontok máshol is előtérbe kerülnek, hosszabb távon a dunaújvárosinál jóval nagyobb vasművek is bezárhatnak, erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.